Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2340 módosítása a legfontosabb, annál is inkább, mert ez már volt módosítva ebben a ciklusban, hanem a birtokrendezési törvényt kellett volna behozni, amely a minisztériumban már 1997ben elkészült. Igen ám, de ahhoz támogatási háttér kell, hogy a tulajdonos maga is törekedjen a megélhetését biztosító birtoknagyság kialakítására, és az állam érdeke is ennek támogatása éppen a versenyképes gazdaságok előnyei miatt. Ezzel szemben e t örvényjavaslat arra ösztönzi az elaprózott földrészletek tulajdonosait, hogy öt évig saját maguk vállalják a művelést, ha a kimérés költségeit az államra akarják hárítani, ez pedig ugye nem kevés pénz. Tehát megvan az a veszély, hogy egy osztatlan tábla a megosztás után tiszta tulajdonviszonyokat teremt, de a kisparcellák piacképtelenek lesznek, ismét lejjebb csúszik a jövedelmezőség. A törvény előterjesztője ki is mondta, hogy a módosítás egyik célja a tulajdonnal való rendelkezés megkönnyítésén túl az, ho gy ne tudjanak a nagyüzemek könnyen haszonbérbe venni földrészleteket. Ez kétélű fegyver, mert lehet, hogy a szétaprózott parcellákat nem is akarják tovább használni, és a tulajdonos issza majd meg a levét. A törvényjavaslat pongyola megfogalmazást tartalm az, amikor azt mondja, hogy a megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területén kell kezdeni. Ehhez nyomban kell egy másik törvényt alkotni, amelyik meghatározza, hogy melyik a legjobb minőségű földrészlet. A törvényjavaslat védelmezőin ek érvei szerint a beterjesztés okai között szerepel az európai uniós csatlakozás is, ugyanakkor a javaslat meg sem említi a külföldiek földszerzési és földhasználati helyzetét, nyilván azért, mert a választás előtt ez politikailag kényes ügy a kormány szá mára. Alkotmányellenesség is fellelhető bizonyos csoportok diszkriminálása miatt, illetve a tulajdonosok közössége jogainak csorbítása okán. A legnagyobb baj viszont az, hogy nagyon áttételesen alakulhatnak ki a versenyképes gazdaságok. A kárpótlási törvén yhez hasonlóan hamarabb jutnak előnyhöz a falvakból elkerült más foglalkozást űzők, mint a parasztok. E célok megfogalmazásával a családi gazdaságok segítése - tájvédelem és a többi - szerepel, de a családi gazdaság működésének feltételeit nem képes bemuta tni a hosszú távú koncepció hiányában egyik agrártörvény sem. Ezt csak nemzeti összefogással lehetne megalkotni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (10.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig a foglalkoztatási bizott ság előadójának, Borkó Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Képviselő úr! BORKÓ KÁROLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaü gyi bizottsága október 30án tárgyalta a nemzeti földalapról szóló T/5262., valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5263. számok alatt beterjesztett törvénymódosító javaslatokat. A bizottság illetékesség hiányában nem fogl alkozott a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosítását tartalmazó törvénnyel. A tárgyalt törvényekről a bizottság különkülön foglalt állást, és annak elsődlegesen a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgálta. A termőf öldről szóló törvény vitájában kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amit szintén én fogok interpretálni önöknek. A nemzeti földalappal kapcsolatban a vitában elhangzott, a törvény elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy Magyarországon olyan versenyképes családi gazdaságok alakuljanak ki, amelyek méltó partnerei lehetnek az Európai Unióban gazdálkodó családoknak. Ennek érdekében olyan birtoknagyság szükséges, amely a gazdaság jellegétől függően a család számára tisztes megélhetést, jöve delmet biztosít. Megfelelő birtokméret kialakításához nyújt segítséget a nemzeti földalap oly módon, hogy a rendelkezésére álló területekről a gazdák számára vásárlási és bérlési lehetőséget kínál. Az így
