Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független):
2297 Elnök úr, köszönöm a szót. Az általános vitába n kifejtettük ebben a kérdésben valamennyien az álláspontunkat. Az, amit most Lezsák Sándor képviselő úr elmondott, ismét megerősíti azt, hogy a két módosító javaslat azt oldja meg, amit Lezsák Sándor is indokoltnak tart. Ezt mondta múltkor is, ezt mondta ma is. Én nem fogom elismételni azt, amit három héttel ezelőtt ebben a tárgyban elmondtam, késő is van hozzá, csak annyit kívánok mondani, miután Lezsák Sándor azt mondta, hogy hiányzik a számítás: a módosító javaslat indoklásában benne van. Köszönöm szépe n. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a következő ülésünkö n kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Molnár László úr, független képviselő: "Mikor lesz lehetséges, hogy a mini málnyugdíjak a jelenlegi megalázóan alacsony szintről legalább a minimálbérek arányában emelkedjenek?" címmel. Megadom a szót, a Házszabály rendelkezései alapján ötperces időkeretben. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tíz éve bekövetkezett rendszerváltás, valamint az azt követő időben a piacgazdasági hatásokkal küszködő és globalizációval sújtott társadalmunkban különös figyelmet érdemel az a társadalmat megosztó ellentmondás, amit a minimálbérek és a minimálnyugdíjak eltérő mértékű emelése hozott létre. A rendszerváltást követő piacgazdasági változások az eddigi stabil piacok összeomlásához vezettek, és számos, eddig biztosnak látszó munkahely szűnt meg. Ez a dolgozók nagyszámú elbocsátásával, növekv ő munkanélküliséggel, kényszernyugdíjazásokkal járt. A piacgazdálkodásra való áttérés hatása viszont egyelőre csak abban nyilvánult meg, hogy amíg az árak nyugati színvonalúak, addig a nyugdíjak és a munkabérek megmaradtak a nálunk szokásos alacsony értéke n. A kormány meghatározza évenként a kötelező legkisebb minimálbér mértékét. Ez az összeg 1993ban a kormányrendelet alapján 9000 forint volt, és ez évenként 2000 forintos nagyságrenddel emelkedett. 1999. december 26án kormányrendelet alapján a minimálbér összege 25 500 forintot ért el. Ezt követően nagyobb emelés következett: a kormányrendelet a minimálbér összegét 2001. január 1jei hatállyal 40 ezer forintban állapította meg. Már arról is megszületett a kormányzati döntés, hogy 2002. január 1jétől a mi nimálbér összege 50 ezer forint lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben tanúi vagyunk a minimálbér ilyen szép ívű emelkedésének, érdemes megnézni, hogy miként alakult a minimálnyugdíjak növekedése. Az utóbbi évtizedek demográfiai változásai átstrukturált ák társadalmunkat. A társadalom elöregedett, megnőtt azoknak az állampolgároknak a száma, akik átlépték a nyugdíjkorhatárt. A hosszú, munkában töltött évek után méltán várják, hogy életük hátralévő éveit nyugodtan, anyagi biztonságban éljék. A nagyméretű t ársadalmi változások azonban olyan vihart kavartak, ami a régi felosztókirovó nyugdíjrendszert is magával rántotta. Kiderült, hogy a nyugdíjbiztosító a nyugdíjjárulékként
