Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a szociális és családügyi miniszterhez - "A munkahelyi rehabilitáció lehető fejlesztéséről" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
2188 csökkenteni , ugyanakkor nehéz problémát vet föl a r okkantsági szintet el nem érők munkába állítása. Különösen keserves ez olyan esetekben, ahol a korábbi, rokkantságot elért súlyosságot a későbbi felülvizsgálat mérsékeltebbnek ítélte meg. Az ilyen helyzetbe kerülők egy részében kifejlődik a járadékneurózis , vagyis megkísérelnek segélyekből megélni a továbbiakban is, de vannak, akik keményen igyekeznek munkát találni. 50 százalékos munkaképességcsökkenéssel azonban ennek súlyos akadályai vannak. Sőt, legutóbb 40 százalékos munkaképességcsökkenéssel járó es et kapcsán - ahol tehát rendszeres szociális járadékra való jogosultság sem állhat fenn - szögezte le a megyei munkaügyi központ bicskei kirendeltsége, hogy a betöltetlen álláshelyek közül megfelelő munkahelyet felajánlani nem tud. A kérdésem tehát, minisz ter úr, az lenne: hogyan kerülhető el esetükben az, hogy az ilyen helyzetben levő személyek vagy a munkanélküliellátási rendszerbe kerüljenek csupán, vagy ezzel párhuzamosan a feketegazdaságban kényszerüljenek munkát vállalni? A kormány oldaláról milyen m ódon javítható a megváltozott munkaképességű személyek munkára történő rehabilitációjának lehetősége? Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Harrach Péter szociális és családügyi miniszter úr válaszol. Megadom a szót. HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök én is, hogy a rokkantsági nyugdíjazás már nem eszköze a munkanélküliség kezelésének. A fogyatékossággal élő emberek többségének helyzetén akkor tudun k igazán javítani, ha a foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárát használjuk ehhez. A foglalkoztatási rehabilitációs eljárás célja, hogy elősegítse a munkába állást azoknál a munkanélkülieknél, akiknél a munkaképességcsökkenés mértéke a 40 százalékot elér i. Ebbe a körbe kerülhet az a munkanélküli is, aki orvos szakértői véleménnyel nem rendelkezik, de foglalkozásegészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján megállapítható, hogy munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi és szellemi károsodá sa miatt csökkentek. A foglalkoztatási rehabilitációs eljáráson belül tárja fel a munkaügyi központ kirendeltsége - figyelembe véve a foglalkozásegészségügyi szakvéleményt - a munkanélküli egészségi állapotával összefüggő, elhelyezkedését gátló körülménye ket. Itt kerül megállapításra, hogy a megváltozott munkaképességű munkanélküli foglalkoztatása milyen szolgáltatás vagy támogatás nyújtásával segíthető elő. Szükség esetén szakértők, valamint a munkaügyi központ foglalkoztatási rehabilitációs munkacsoportj ának bevonásával történik meg a javaslattétel. Amennyiben a megváltozott munkaképességű munkanélküli szakmai gyakorlata, iskolai végzettsége miatt nem közvetíthető képesítésének megfelelő munkakörbe, lehetősége van a Munkaerőpiaci Alapból támogatott képzé sen való részvételre is. A regionális munkaerőfejlesztő és képző központok - így többek között a székesfehérvári is - a megváltozott munkaképességű személyek számára biztosítanak támogatott képzéseket, melyek hozzájárulnak a munkaerőpiacon való könnyebb érvényesüléshez, az esélyegyenlőség megvalósításához. Ezen túlmenően a munkáltatók érdekeltségének elősegítését célozza a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, amit az a munkáltató vehet igénybe, amelyik olyan munkanélküli foglalkozta tását vállalja, akinek munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és többek közt nem részesül rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, tehát abba a körbe esik, amelyet az interpellációjában a képviselő úr megnevezett. Mindezen szolgáltatásokon túl a Szociális és Családügyi Minisztérium bővíteni kívánja a munkaügyi központokon belül megvalósuló rehabilitációs tevékenységet, ezért 2001ben pályázati úton lehetőséget biztosított rehabilitációs információs centrum létrehozására, hét újabb ilyen centrum kezdi meg majd a működését.
