Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "A nemzeti érdekek érvényesítése a polgári légiforgalomban és a légi irányításban, avagy megmenthető-e a privatizációs prédától a Malév Rt. és a Repülőtéri Légiforgalmi Igazgatóság" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2184 A Lufthansa Technik gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül megkapta a magyar állami beruházással, közpénzekből épült ferihegyi mű szaki bázis felét, mert a Malév kötelezte az Aeroplexet, hogy a tevékenységéhez elengedhetetlenül szükséges négy karbantartó bázisból kettőt adjon át az új Lufthansa Technik Budapest Kft.nek. A szerződés további kártételeket is tartalmaz. Az új vállalat l étrehozói egy kísérőlevélben tárgyalták a munkaerőcsábítás korlátozását, amely azonban lehetővé teszi a hosszú évek alatt az Aeroplex által jelentős költséggel kiképzett munkaerő szabad rablással történő megszerzését. A szerződés értelmében a Malév és ezz el az Aeroplex jelentős mértékben korlátozza a repülőgépkarbantartó tevékenységét a magyar cégnek, ezzel mintegy felére csökken az ebből származó árbevétele is, míg nyeresége 10 százaléka a korábbinak. Ezek ellentételezéseként az új vállalat nyereségéből a részesedése is jelképessé válik. A Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére olyan információkat bocsátottak, amelyek nem valósak. Hasonló visszás jelenségek bontakoznak ki a repülőtéri igazgatóság erőltetett ütemű szétválasztásánál is, amely most zajlik. Kérdezem mindezek alapján, hogy a szabálytalan ügyletek miatt (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mikor indul vizsgálat, milyen konkrét és most már kézzelfogható eredményeket felmutató lépéseket kíván tenni a Malév és az LRI vis szásságai (Az elnök ismét csenget.) ügyében a kormányzat. Várom válaszukat. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Válaszadásra megadom a szót Bogár László államtitkár úrnak. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nagyon drámainak mutatta be a helyzetet. Szeretném megnyugtatni, hogy messze nincs szó effajta drámaiságról. (14.30) Az kétségtelen, hogy a Lufthansa Technik megjelenése jelent kihívást, de semmiképpen nem jelent fenyegetést, ahogyan ön próbálta itt ebben az elemzésében elmondani az Aeroplex Kft.re. Az elmúlt években ugyanis az Aeroplex forgalmának 85 százalékát a Malév megrendelései adták, és ezen a téren a jövőben sem lesz változás. A Malé v továbbra is csak és kizárólag az Aeroplexnél végezteti az egész flottájának a karbantartását és persze a nagyjavításokat is. Túlzó a képviselő úr azon aggodalma is, hogy az új vállalathoz kerül át az Aeroplexnél rendelkezésre álló szinte teljes kapacitás és szaktudás. Erről szó sincs, az Aeroplex szakszolgálati engedéllyel rendelkező mérnökeinek, illetve technikusainak a száma 450 fő, míg a Lufthansa Technik ilyen minősítésű szakemberigénye körülbelül 40 fő. Tehát ebből is látszik, hogy a két vállalat sem miféleképpen nincsen egy súlycsoportban. Tekintve, hogy a Malév racionalizálásával összefüggésben - éppen a légi közlekedés egész világon kialakuló válsága nyomán - az Aeroplexnél mindenféleképpen szükség van, illetve lesz létszámcsökkentésre, bizonyos ért elemben véve az új cég létrehozása még segíti is azt, hogy ezek az emberek, akiknek azért elég sajátos, speciális szakképzettségük van, az új cégnél el tudjanak helyezkedni. A két szervezet a jövőben tehát sokkal inkább egymást kiegészítő, tehát komplement er jellegű és sokkal kevésbé kompetitív, tehát egymással versengő, netán az Aeroplex tevékenységét komolyan veszélyeztető volna. A két szervezet tehát ilyen értelemben véve a jövőben is, azt gondolom, minden különösebb veszély és kihívás nélkül együtt tevé kenykedhet. A Lufthansa Technik kizárólag nagyjavításokat végez, természetesen a Malév flottáját kivéve. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szétválasztása egyébként - ezt ön is tudja - több éve napirenden van. A napi működés során ugyanis számos prob lémát okoz, hogy az LRI költségvetési szervként, a Malév pedig nyereségorientált részvénytársaságként működött. Hogy az ebből fakadó problémákat szemléltessem, elég arra utalnom, hogy az LRInek a mai szervezeti formájában például