Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak

2001. szeptember 4 (221. szám) - Dr. Orosházi György (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A haza nem eladó, avagy talán már el is kelt" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSHÁZI GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János):

217 (16.50) Ugyanakkor ezt nem kell letenni, tehát a pontosítás az, hogy ez nem egy elkülönített holt tőke,

hanem a vállalkozás saját tőkéje. Akinek nincs szerencséje ezzel az összeggel rendelkezni, az új

jogszabály - hangsúlyozom, az új jogszabály - szerint lehetősége van arra, hogy más módon igazolja

a megfelelő pénzügyi fedezet meglétét: kezesség, bankgarancia vagy biztosítás útján. Ugyanakkor kétségtelen, hogy segíteni kell ezeket a kisvállalkozókat. A Széchenyiterv az év

eleje óta két pályázatot is kifejezetten ennek a szektornak hirdetett meg. Még ebben az évben sor

kerül a harmadik pályázati felhívás meghirdetésére is, mikro, kis- és középvállalkozások

gépjárműparkjának fejlesztésére. Meg kell még említeni, hogy ezen felül adókedvezmény is igé

nybe vehető a fuvarozók

beruházási hiteleinek kamatai után. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy az új szabályozás a kisvállalkozó fuvarozók

versenyképességét javította. Kétségtelen, hogy komoly verseny van ezen a téren, hiszen ez egy jól

jövedelmez

ő szektor. A rendelet pedig kifejezetten az uniós felkészülésünket szolgálta. Köszönöm figyelmüket.

(Szórványos taps.) Dr. Orosházi György (FKGP) - a földművelésügyi és

vidékfejleszté

si miniszterhez - "A haza nem eladó, avagy talán

már el is kelt" címmel ELNÖK (dr. Áder János)

: Orosházi György, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek:

"A haza nem eladó, avagy talán már el is kelt" címmel. Orosházi György képviselő urat illeti a szó. DR. OROSHÁZI GYÖRGY (FKGP)

: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az aranybulla 26. cikkelye úgy rendelkezik,

hogy az országon kívül álló embereknek birtok ne adassék; ha v

alamit adnak, vagy ha eladták, azt a

haza fiai válthassák meg. A történelem során a föld tulajdonlása az igazi hatalom birtoklását is jelentette. Tulajdont

általában fegyverrel és pénzzel szereztek. A magyar történelem során, a második világháború

befejezé

séig nagyjából az európai normáknak megfelelően alakultak ki a tulajdonviszonyok. A teljes

jogrendszer a kommunisták erőszakos hatalomra kerülésével borult fel, aminek következményeivel

még ma is számolnunk kell. Örömmel üdvözöltük a magyar kormány kálócfa

i kihelyezett ülését, ahol elhatározta, hogy az

1990 óta meglévő tulajdonszerzési anomáliákat rendezi. Azonban a rendezés több kérdést is felvet. Az első: mi lesz a sorsa azoknak a földterületeknek, amelyeket az úgynevezett

zsebszerződésekkel külföldiek sz

ereztek meg? Mi lesz azokkal a belterületi ingatlanokkal, amelyek különböző jogi csűrcsavarokkal külföldiek

tulajdonába kerültek, amelyek pénzintézeti értékesítéssel, belföldi székhellyel is rendelkező külföldi

társaságok tulajdonába kerültek? Úgy érzem, h

ogy talán ez a legnehezebb kérdés. A harmadik az lenne: mi történik azokkal a földterületekkel, amelyeket az ÁPV Rt. '94 és '98

között 99 évre adott haszonbérletbe, tehát amelyekre haszonbérleti szerződéseket kötöttek? Várom az államtitkár úr megtisztelő v

álaszát. Köszönöm szépen.

(Taps.) ELNÖK (dr. Áder János)

: A kérdésre Kékkői Zoltán államtitkár úr válaszol.