Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2140 becsúszó privatizáció áldozata, az általános piacosítási és privatizációs hullám nem söp örte el a rendszer eredményeit. Egészségügyi rendszerünk a legfontosabb és legkorszerűbb alapelvekre épül fel. Ezek: a közfinanszírozás dominanciája, szabályozott verseny a szolgáltatók között, a hozzáférhetőségi esélyegyenlőség elsősége, relatív költségha tékonyság és az állami kontroll lehetősége. Ezek mint alapelvek hosszú távon is fenntartandók. Mindezek ellenére azt is látni kell, hogy a fenti elvek és a jelen gyakorlat bemerevítése nem tartható. Ha a rendszer tartósan ellenáll minden piacosítási kísérl etnek, akkor a kérdést a politika helyett az élet oldja meg. A differenciált igények kielégítésére létrejön egy második ellátórendszer, az egészségügy kettészakad, a források egy része az alternatív szféra felé áramlik, a joggal támogatott és megerősíteni vágyott közszolgálati egészségügyi rendszer még inkább ellehetetlenül, a lakosság egészségi állapota tovább romolhat. Tehát szerintem a rendszer mindenáron való stabilizálása pont a szétesést, a túlzott piacellenesség pedig a túlliberalizált piacot fogja e lőkészíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi rendszer sem a teljes centralizáció, sem csak a piaci szabályozás alapján nem működhet. A jól működő modellek az irányított piac elvén működhetnek, nálunk is ezt kell megcélozni. A v áltozás kényszere adott, az egészségügyi rendszerrel való elégedetlenség igen széles körű. A szereplők egyike sem elégedett: nem jó ma sem ellátónak, sem betegnek lenni. A politikát viszont végtelenül ingerli az egyre többe kerülő és mégis elégedetlenséget szülő egészségügy. Mindehhez hozzájárul az a kormányprogram, amely alapján egy erős várakozás és elvárás irányul az egészségügyi ellátórendszerek javulása felé. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt támogatja egy jó törvény megszületését. Vi tatni és javítani kívánunk több törvényszakaszt, míg egyes meghatározott pontokhoz feltétlenül ragaszkodunk, még annak az árán is, hogy ha ezek nem valósulnak meg, az egész törvényt elvetjük. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (10.40) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Béki Gabriellának, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő asszonynak. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr ! A Szabad Demokraták Szövetségének álláspontja, hogy ez a törvényjavaslat nem orvosság az egészségügy legfontosabb bajaira. Ezért az SZDSZ az általános vitára alkalmatlannak tartotta, módosító indítványokkal sem tartja olyan módon javíthatónak, hogy azt a későbbiek során el tudjuk fogadni. Az SZDSZ úgy gondolja, hogy a legfontosabb probléma a mai magyar közéletben az egészségügy problémája; hogy válságban van az egészségügy, és ehhez a miniszter úr egy évvel ezelőtt rendcsinálást ígért. Szeretnék - mielőtt a törvényről és mielőtt az SZDSZ javaslatáról beszélek - röviden visszatérni a miniszter úr expozéjára, hiszen érzékeltem egyfajta elmozdulást, egyfajta változást a mai megszólalásában. Ma már azt, hogy ez a törvényjavaslat korszakos jelentőségű, nem ő ma ga jelentette ki, hanem mások szájába adva hivatkozott erre a véleményre, hogy utána a feltett kérdésre megannyiszor úgy válaszoljon, hogy lehet; lehetséges, hogy jó hatással lesz; lehet, hogy korszakos jelentőségű. Ebben a megfogalmazásban, a kérdésnek az ilyetén való exponálásában már én érzékelek egy nagyfokú elbizonytalanodást: lehet, hogy nem; lehet, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket ez a törvényjavaslat. És azt gondolom, hogy a miniszter úr elbizonytalanodása nagyon is indokolt. Még mielőtt rátérnék a konkrét kérdésekre, engedjék meg, hogy visszahivatkozzam azt az alig egy évvel ezelőtti bizottsági ülést, ahol a miniszter úr bemutatkozott az egészségügyi bizottság tagjait előtt, és kiemelte beszédében, hogy fontosnak tartja a szakmai és poli tikai konszenzust. Azt mondta:
