Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A tőkepiacról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2063 magyar tőzsdére is, a magyar befektetési piacra hatással van. Ez alól senki nem tudja kivonni magát, hiszen Magyarországot egy nagy blokként kezelik, különösen a külföldi, nyugateurópai és amerikai intézményi befektetők, és amikor valamilyen válságjelet tapasztalnak - igaz, mondjuk, tőlünk ezer kilométerre , akkor az a magyar tőkepiacokra is hatá ssal van, és a forró pénzek azonnal valamilyen más irányba áramolnak. Ilyen szempontból a magyar kormányon számon kérni azt, hogy miért működik kevésbé látványosan a tőzsde, mint, mondjuk, 1998 augusztusáig, úgy gondolom, nem helyénvaló felvetés, hiszen mi nt mondottam, ez elsősorban nemzetközi tendenciáknak köszönhető. Mégis van szerepe a kormánynak abban, hogy a tőkepiacok megfelelő koordináltsággal működjenek, épp ez a törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. Ha jobban elmélyedünk ebben a törvényjavaslatb an, láthatjuk, hogy olyan eszközök is vannak, bár nagyon korlátozott mértékben... - hiszen a kormánynak, illetve a parlamentnek nem az a feladata, hogy olyan törvényt alkosson, amely, mondjuk, azonnal ezer vagy kétezer pontos emelkedéseket eredményez, hane m az, hogy olyan szabályozott keretet teremtsen, amely lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők döntsenek szabad elhatározásukból, hogy milyen jellegű befektetéseket hajtanak végre. Amint említettem, van egy ilyen fontos ösztönző elem a törvényben, amely arr a vonatkozik, hogy ki, milyen sajáttőkekövetelménnyel és milyen működési időtáv révén léphet a tőkepiacokra és vonhat be a saját tevékenységére vonatkozóan friss tőkét. Ez jelentős könnyítés az eddigi szabályozástól eltérően. Nagyon örülök annak, amit Tak ács képviselő úr felvetett, amikor arról beszélt, hogy a harmadik piacok az értékpapírokkal kapcsolatosan milyen fejlődésen mennek át és milyen kiszélesedésen mentek keresztül. Nagyon örülök ennek, hiszen épp ma vitatkoztam erről Keller képviselő úrral, ak inek épp ellentétes volt a véleménye, szerinte ez nem figyelhető meg. Nagyon örültem, amikor Takács képviselő úr végül is jóváhagyta azt az elképzelést, illetve azt a tényt, amiről én is kifejtettem Keller képviselő úrral szemben az álláspontomat. Felmerül t az általános vita során - és egy kicsit most más területre tévednék - a tőkepiaci törvénnyel kapcsolatban az, ami arról szólt, hogy a befektetési intézményekkel, a befektetések közvetítésével foglalkozó szolgáltatók bizonybizony ellehetetlenülnek, mondt a Kovács Tibor képviselő úr, az MSZP soraiból. Az új tőkepiaci szabályozás következtében elsősorban a felügyeleti díj mértékére gondolt, de ezt megerősítette Tardos képviselő úr is. Nem tudom, hogy ők ezt mire alapozták, de ennek apropóján a felügyelet kés zített egy számítást arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul a felügyeletdíjstruktúra a befektetési szolgáltatók esetében. Az a számszerűsített tény került megállapításra, hogy a jelenlegi szabályozás a régi szabályozáshoz képest 98 százalékos felügyeletidíjbevételt eredményez, tehát magyarul: 2 százalékos felügyeletidíjcsökkenés következik be. (19.00) Én tudom, hogy ez egy átlagszámítás, ezért elvégezték azt a számítást, amely arra vonatkozik, hogy ha mintát vettek a kisszolgáltatók, a közepes és a nagyszo lgáltatók befizetéseiből, akkor az látható, hogy épp ellentétesen - ahogy Kovács képviselő úr jelezte , a kisbefektetési szolgáltatók esetében jelentős díjcsökkenés fog bekövetkezni, míg a közepesek esetében a szinten maradás, némi enyhe csökkenés, viszon t a nagybefektetési szolgáltatók esetében valóban jelentősebb díjtételnövekedés, illetve megfizetési kötelezettség állhat be. Tehát úgy gondolom, ilyen szempontból nincs arról szó, hogy a kisbefektetési szolgáltatók hátrányos helyzetbe kerülnek, épp ellen tétesen: ez a szabályozási módszer - amint mondottam, modellezték a felügyelet szakemberei - jelentős könnyebbséget fog jelenteni számukra. A képviselő úr is szóba hozta az előbb a tőzsdével kapcsolatban a 10 százalékot, illetve a részvénytársasági formát, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést az elkövetkezendő időben még egyszer végig kell gondolni. Azt hiszem, abban nincs vita közöttünk, hogy részvénytársasági formában kell működnie. A tulajdoni hányaddal, a tulajdoni korlátokkal kapcsolatban egyrészt nyilv án a tőzsde szakembereire is hagyatkozni kell, akik önszabályozó mechanizmuson keresztül
