Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2053 hogy a kapkodás és az elhamarkodottság egyértelműen kimutatható e törvényjavaslattal kapcsolatban. Nem sokban változik e két megfogalmazás, mert csak egy fél mondat, egy tagmondat az, amelyb en eltér a két javaslat, de természetesen ettől még alapvetően más tartalma lesz a két törvényhelynek, amennyiben azt bárki is értelmezni kívánná. És hogy mennyire végiggondolatlan ez a dolog, és visszatérve arra, amire már hivatkozott a pénzügyminiszter ú r is, hivatkozott az államtitkár úr is, hogy itt a szeptember 11ei események alapvetően megváltoztatták a világot, és erre valamilyen módon reagálni kell, ebben természetesen egyetértünk. Hihetetlen változások történtek szeptember 11e óta a világban, csa khogy ez a javaslat igazából nem reagál normálisan erre, mert ha a terrorcselekmény megfogalmazását így hirdetnénk ki, így lépne hatályba, akkor az a terrorista támadás, amely a Világkereskedelmi Központot érte, Magyarországon nem minősült volna terrorcsel ekménynek, a mai napig sem minősülne terrorcselekménynek, mert ez nem terrorcselekmény a hazai hatályos jog szerint. Most harmadszor került szóba az elmúlt két hónapban - legutóbb egyébként az általam előbb említett két módosításon kívül még Dávid Ibolya i gazságügyminiszter asszony is megemlítette , hogy még egy újabb módosításra van szükség esetleg a terrorcselekmény törvényi tényállásának megfogalmazásánál. Ha ez nem kapkodás, akkor nem tudom, micsoda. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt nagyon alaposan, en nél sokkal alaposabban kellene végiggondolni. Egy másik, igen nagy súlyú jogszabály a polgári törvénykönyv, amelyet módosítani kíván e javaslat. Ez nagyon rövid módosítás, de én azt hiszem, kell hogy annyira felelősek legyünk, és a jogbiztonságra kell anny ira tekintettel lennünk, hogy a polgári törvénykönyvet, amely egy alapkódexe egy működő országnak a büntető törvénykönyv mellett - igazából a kettő súlya nagyon hasonló , nem lehet úgy módosítani, hogy hétfőn azt mondom, hogy de jó lenne, ha ez már a jövő héten Közlöny formájában az utcán lenne. Ez elképesztő! Lehet, hogy jó ez a törvényhely, amit itt szeretne a kormány módosíttatni, de ennek akkor is egy végiggondolt eljáráson kell keresztülmennie, egy egyeztetésen kell keresztülmennie, és utána lehetne s zó arról, hogy ha minden kétséget kizártunk, hogy ebből nem lesz semmilyen probléma az alkalmazás során, akkor léptessük hatályba, és akkor fogadjuk el. Végül, de nem utolsósorban, szeretnék a törvénynek egy igen rövid rendelkezéséről, de az ügyvédi kart m eglehetősen súlyosan érintő rendelkezéséről is szólni. Itt szeretném felhívni a tisztelt kormányzat figyelmét arra, hogy az Európai Unió minden egyes tagállamában legjobb tudomásom szerint az adott ország ügyvédi kara tiltakozott és tiltakozik azok ellen a megvalósítási, megfogalmazási formák ellen, amelyeket önök is készülnek bevezetni. Tehát ebben a tekintetben igazolhatóan nincs konszenzus, sőt egy rendkívül nagy ellentét van, és egy óriási vita van a mai napig is folyamatban. Ezt a mai napon érdeklődtem meg a magyar ügyvédi kar vezetőitől, és egyértelmű tájékoztatást kaptam erre vonatkozóan, hogy ez minden kétséget kizáróan így van. Ha ez a törvény így hatályba lép, akkor egy alapvető ellentét keletkezik a hatályos ügyvédi törvény és e törvényjavaslat sz övege között. Ha így marad a szöveg, akkor az ügyvédi letétet kezelő ügyvédek és ügyvédi irodák egészen biztosan törvényt sértenek. Törvényt sértenek, mert az ügyfél és az ügyvéd viszonyát az ügyvédi törvény meglehetősen speciális módon szabályozza, méghoz zá úgy, ahogy az egyetlenegy más jogviszonyra sem jellemző Magyarországon. Az ügyvédet egy nagyon speciális titoktartási kötelezettség terheli, amely titoktartási kötelezettséget részletesen taglalja maga az ügyvédi törvény is és a hozzá kapcsolódó indokol ás is. Eszerint az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást - tehát minden olyan tényt és adatot illetően. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogv iszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában lévő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytat ott hatósági vizsgálat
