Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - Döntés Házszabálytól való eltérés tárgyában - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2016 (15.30) Bizonyított körülmény az, hogy amikor a Postabankban az Ál lami Számvevőszék 1995ben ellenőrizni akart, akkor a Postabank elküldte a bankból az Állami Számvevőszék revizorait. Tehát mind az elmúlt három és fél évben, mind pedig a parlamenti demokrácia elmúlt tíztizenegy évében is lett volna erre idő, de nekünk, magyaroknak, a független magyar parlamentnek ne egy másik ország szabjon határt és feltételeket a törvénykezési menetrendre! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A Magyar Demokrata Fórum frakciójának álláspontját Dávid Ib olya igazságügyminiszter asszony ismerteti. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Szeptember 11e után a terror fogalma új értelmezést kapott. Egy jogállamnak mindig az a feladata, hogy aktivizálja az eszközeit, a jogot annak érdekében, hogy a saját polgárainak biztonságot tudjon nyújtani: bízhatnak a demokrácia erejében. Ezt tették az európai államok, az Európai Közösségek Bizottsága már szeptember 21én, tíz nappal a terrortámadás után előkészítette a javaslatát egy tanácsi kerethatározatra. Ha bölcs mondás az, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad, akkor azt hiszem, kétszer dönt, ki gyorsan dönt, és ezt tette egész Európa jogalkotása. Ez a tanácsi kerethatározat, amely egyfelő l a terrorizmus elleni jogi eszközöket fogalmazta meg, másfelől pedig az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti kiadatási eljárásról dönt, egy olyan sürgős eljárást indított meg az európai jogalkotásban, amelyben december elejére a végső megold ás is várható. Ugyanakkor vannak olyan lépések, amelyek azonnali döntést igényelnek, és a szükségességét a törvényjavaslat indokolta. A Magyar Demokrata Fórum azért is támogatja, tisztelt képviselőtársaim, e törvényjavaslat soron kívüli eljárását, mert ha végiggondolják, hogy az elmúlt időszakban mi mindent tettünk meg a pénzmosás ellen, nagyon kevés olyan tényállás volt, ami alkalmat adhatott volna eljárások megindulására, függetlenül attól, hogy ezt az Európai Unió intézményei, az Egyesült Államok vagy ki hogyan teszi meg. A hazai jogrendszerünkben is meg kell tudnunk tölteni a pénzmosás törvényi tényállását azzal, hogy a mögöttes jogszabályokat megfogalmazzuk, és ebben megszüntetjük az anonim betéteket, és sorolhatnám azokat a technikai lehetőségeket, min t a pénzváltás jelenlegi rendje, ami lehetőséget biztosít arra, hogy tartalommal tudjuk kitölteni a pénzmosás törvényi tényállását. Számunkra azért is rendkívül fontos a pénzmosás elleni törvénycsomag, mert a terrorizmusnak és a szervezett bűnözésnek két b iztos oszlopa van, amiből táplálkozik. Az egyik a korrupció, mert tisztességtelen eszközöket kell igénybe vennie ahhoz - nem a jog szerinti lehetőségeket , hogy akár a szervezett bűnözésnek, akár a terrorizmusnak életteret tudjon biztosítani. (Dr. Kis Zol tán: A Házszabálytól való eltérésről van szó!) A másik ilyen a pénzmosás; tisztára kell mosni azt a pénzt, ezért rendkívül fontos, képviselő úr, hogy a Házszabálytól való eltéréssel teremtsük meg annak a lehetőségét (Dr. Kis Zoltán közbeszólása. - Az elnök csenget.) , hogy ha egy törvényjavaslatnak a megvitatása időszerű - és azt hiszem, nem ül ma itt az Országgyűlésben képviselő, aki elvitatná azt, hogy ez ma rendkívül időszerű kérdés , akkor tegyük lehetővé, hogy azt megvitassa az Országgyűlés. Tisztelt K épviselőtársaim! A szervezett bűnözés és a terror rendkívül pénzigényes bűnözés, amely egy egész demokratikus intézményrendszer ellen irányul. Nem értem azt az ellenállást, ami az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ padsoraiból ezzel szemben megfogalmazódott. Az t hiszem, együttes célunk az, hogy minél hamarabb elérjük ezzel a jogszabálymódosító csomaggal azt a kettős célt, amelyikben az egyik célunk az, hogy az államnak legyen valódi lehetősége a hatékony megelőzésre, fellépésre; a második az, hogy a vagyonától meg lehessen fosztani mindazokat, akik e bűncselekménnyel élnek; a harmadik pedig: a másik oldal bizonytalanságérzetét fokozni azzal, hogy
