Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1988 akarunk költeni. Aztán majd ha ez nem sikerül, vagy nem azt a model lt fogadjuk el, a pénz már akkor is elment a központi költségvetésből. Ez a célja, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti képviselők, az önök módosító javaslatának. Lehet, hogy önök ezt nem is gondolták végig. Én jó szándékot tételezek fel önökrő l, és azt gondolom, hogy nem gondolták végig; viszont most, hogy már kellő mértékben megvilágítottuk - és ha szükséges, még tovább megyünk a megvilágításban , azt gondolom, elérkezett az ideje annak, tisztelt Szűcs képviselő úr, hogy amint befejezi a tele fonálást, megnyomja a gombot és azt mondja: képviselő urak, visszavonjuk a módosító javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Tállai András: Naponta hússzor telefonálsz!) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Bauer Ta más úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt én is szeretném egy ügyrendi kéréssel kezdeni: ez a 19 órai határidő ne csak az ehhez a részletes vitához benyújtott kapcsolódókra, hanem az e héten általános vitáb an tárgyalt törvényjavaslatokhoz tartozó módosító javaslatokra is vonatkozzék. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is részben a 2. pontban Béki Gabriellával benyújtott módosító javaslatunkat szeretném indokolni, részben a 3., 6. és tová bbi pontokban a Szűcs, Herényi, Koppánné és Szentgyörgyvölgyi képviselőtársaink által benyújtott módosító javaslatokról szeretném önöket lebeszélni. A következőt szeretném itt elmondani. A történelem ismeri azt a helyzetet, amikor állampolgárok százezrei, milliói egymással versengő kétféle rendszer közül választhatnak, és az állam ezt a választásukat befolyásolja. Ennek egy ismert példáját a mi országunk és más környező országok történetéből úgy hívják, hogy kollektivizálás. Emlékeznek erre a történelemből, a mezőgazdaság kollektivizálása gondolok. A kollektivizálás egyes országokban durva kényszerrel történt - ezt a dolgot tegyük félre , de voltak olyan esetek, amikor azt mondták a vidéken, falvakban élő polgároknak, hogy kedves hölgyeim és uraim - főleg u rakról volt szó , mi itt felkínálunk önöknek az eddigi kisparaszti gazdasággal szemben egy másik formát, tessék, lehet ide jönni, ilyen és ilyen előnyei vannak; azt, hogy mi a hátránya, persze nem mondták. Azt gondolom, eddig a dolog rendben is volna, csa khogy azt is csinálta a kedves állam akkor, amikor kollektivizálták a mezőgazdaságot, hogy egyrészt azt mondta, hogy nagyüzemi felár - talán még emlékeznek erre a fogalomra , de nemcsak ezt mondta. A programban benne volt, hogy azt, aki egyéni gazda marad , ilyen, ilyen, ilyen intézkedésekkel fogjuk még sanyargatni, kivetünk rá még ezt meg azt, a műtrágyához, ehhez meg ahhoz való hozzájutását még jobban megnehezítjük, és azt mondjuk, tessék választani. Azt gondolom, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy önök most valami hasonlót csinálnak. Talán emlékeznek rá, amikor, mondjuk, Babák képviselő úr olyan felháborodottan mondta, hogy hogyan beszélhetünk mi szabad választásról, amikor éppen önök akarnak szabad választást, hiszen egyfelől újra meg újra megnyitj ák a visszalépés lehetőségét, másrészt eltörlik a pályakezdők kötelező belépését, önök igazán a szabadság hívei, önök biztosítják a szabad választást. Igaz? Eddig még rendben is lenne a dolog, csakhogy közben évről évre teszik kedvezőtlenebbé a magánnyugdí jpénztárak feltételeit, mint annak idején a szocialista állam, amikor a kisparaszti gazdálkodás feltételeit igyekezett lehetetlenné tenni, amikor választania kellett annak a falusi gazdának a téesz és az egyéni gazdaság között. Így csinálják önök a kollekt ivizálást 2001ben. Ez a dolog lényege. Miféle választás is van itt? Arról esik itt szó, hogy a hozamok a magánnyugdíjpénztárakban az idén kedvezőtlenebbül alakulnak, mint az első két évben, erre fel kell hívni az emberek figyelmét, és
