Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DANKA LAJOS (FKGP):
1970 Gondoljunk csak arra, hogy ha csak a bevalláskor beadandó - hogy is mondjam? - nyilatkozatokat vesszük alapul , akkor vannak olyan magánszemélyek Magyarországon, akik tudnak nyilatkozatokat adni, és vannak olyan személyek is, akik nem tudnak nyilatkozatokat adni; nem tud nyilatkozatot adni például a nyugdíjas, de nem tud nyilatkozatot adni az a 20 éves egyetemista sem, aki, tegyük fel, rendszeresen templomba járó fiatal. Magyarán: még mindig az a legjobb módszer, hogy egy országos statisztika alapján, amely minden család, minden személy megkérdezésén alapult, próbáljuk ezeket a pénzeket a helyükre rakni, mintsem eg y másfajta logika szerint. A képviselő úr 73. számú módosítójával kapcsolatban: utánanéztünk, nem felesleges ennek az összegzőnek az elkészítése, mert bizony léteznek olyan másfajta nyilvántartási kötelezettségek, amelyek ebből a nyilvántartásból erednek, tehát ezeket az összesítőket komplexen kell tárolni, lefűzni. Az, hogy egy sora van, gyakorlatilag sajnálatos, de technikai dolog; nem tudjuk egyszerűsíteni, bár a szándékukat megértem, meg jó is lenne, de nem lehet ezt a dolgot egyszerűsíteni. Köszönöm sz épen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Keller László úr, az MSZP képviselője. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Az egyházak támogatásának az 1 százalékával kapcsolatban: képviselő úr, értem a példáját. De tudok más példát is mondani, mert lehet olyan magánszemély, aki akkor, amikor a népszámlálást elvégezték, nem tett semmi nyilatkozatot, de úgy ítéli meg, hogy függetlenül attól, járe templomba vagy nem jár templomba, az 1 százalékról rendelkezik - és akkor hogyan veszik f igyelembe ezt a rendelkezést? Nem is az a kérdés, hogy ki milyen példát tud hozni, mert ha az én példámat nézzük, akkor kifejezetten rossz az a megoldási javaslat, amit önök tettek le ide. De ez nem azért rossz, mert éppen az én példámnak nem felel meg, ha nem attól rossz, hogy a népszámlálásnak nem az volt a kiemelt célja, hogy az 1 százalékról való rendelkezések bázisát megteremtsük vele. Mindenki eldönthette, hogy hogyan, miképpen viszonyul a népszámláláshoz e tekintetben, mert itt kötelező adatszolgáltat ás nem volt, senkinek nem mondták meg azt, hogy az ő nyilatkozata az 1 százalék felosztásánál majd figyelembevételre fog kerülni, éppen ezért - meg más megfontolásokból is - nem lehet az 1 százalék felosztásához a népszámlálás eredményét behozni. Egyébké nt meggyőződésem, hogy ilyen szempontból még adott esetben ez... Azt tudjuk, mert ezt az általános vitában kifejtettük, hogy nagyon sok egyház van, amely különböző megfontolások miatt kifejezetten kérte azt, hogy az egyházhoz tartozók ne jelöljék be a lapo n az odatartozást, azok számára ez kifejezetten káros, más szempontból pedig, meggyőződésem, nem korrekt az eljárás. Úgyhogy remélem, a vitában meg fogjuk tudni győzni önöket arról, hogy érdemes lenne a mi javaslatunkat támogatni. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Danka Lajos úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. DANKA LAJOS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Az összesítővel kapcsolatban azt szeretném mondani: a mi véleményünk az, hogy a pályázatoknál az lenne a szerencsés, ha nem e gy vagy két pályázat érkezne be, hanem több. Hosszú távon mindenképpen ezt kellene elérni, és ebből a szempontból mindenképpen fontos, hogy ez az összesítő elkészüljön. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy most is van olyan, hogy tulajdonképpen egy pályázór ól van szó, aki kéthárom pályázatot ad be, ezeket kellene megszüntetni. Az összesítőre szerintem mindenképpen szükség van azért, hogy átlátható legyen a rendszer. (Keller László: Azt nem is vitatjuk!) Köszönöm.
