Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
1953 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az eddigi liberalizációs lépések nyomán a közép- és hosszú lejáratú devizaműveletek lényegében liberalizálttá váltak az OECDországok viszonylatában. A magyar gazdaság stabilitása, az erős forint, a szü kséges gazdasági háttér megléte lehetővé teszi, hogy a korlátozó devizagazdálkodási rendszert felváltsa a piac szabályozó szerepére és makrogazdasági mechanizmusokra hagyatkozó devizaháztartás. Ez év májusában - a kormány egyetértésével - az MNB kiszélesít ette a forint árfolyamsávját, e lépés szükségessé tette a devizakorlátozások lebontásának felgyorsítását. A devizaárfolyamtól függő gazdasági tevékenységek árfolyamszélesítés folytán megnövekvő kockázatának mérséklése megkívánta ezt. A kormány - az 1995. évi devizatörvény 89. §a (2) bekezdése a) pontjában biztosított felhatalmazásával élve - június 5én döntött a devizakorlátozások teljes megszüntetéséről, a forint teljes konvertibilitásának megteremtéséről. A kormányrendelet lényegében kiürítette a deviz atörvényt, így jogalkotási szempontból is szükséges a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény megalkotása. Nézzük tehát, mit is jelent az új szabályozás a gazdasági élet szereplői és a magánszemélyek számára! Megszünteti a korábbi deviza, valutahazahozatali kötelezettséget, lehetővé teszi a belföldiek számára, hogy külföldön devizahatósági engedély nélkül nyissanak forint- és devizaszámlát. A devizakülföldiek belföldi devizaszámláján bármilyen jogcímen szerzett deviza, valuta - ideértve az idege nforgalmi szolgáltatók bevételeit is - okmányvizsgálat nélkül jóváírható, és korlátozás nélkül felhasználható. A természetes személyen kívüli devizabelföldiek is korlátlanul birtokban tarthatnak valutát. Bejelentésmentessé vált a külföldi vállalkozásokban való közvetlen tulajdonszerzés. Minden téren megszűnik a devizahatóságengedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség. Szabaddá vált a devizakülföldiek részére történő ajándékozás. Külföldi és hazai fizetőeszközt devizabelföldiek és külföldiek korlátoz ás nélkül hozatnak be az országba, illetve vihetnek ki. Miközben Magyarországon a törvényes fizetési eszköz változatlanul a forint - ettől eltérni csak a felek megállapodása esetén lehetséges , megállapodás esetén devizabelföldiek egymás közötti, illetve a devizabelföldiek és külföldiek közötti ügyleteinél lehetővé vált belföldön a devizában, valutában való fizetés is. Mindezeken túlmenően a kormányrendeletet megszüntető, az 1995. évi XCV. törvényt hatályon kívül helyező, a devizakorlátozások megszüntetésé ről, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat leszögezi: a törvényes fizetőeszköz a forint, forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza. A magyar állam részére forintban kell teljesíteni a közterheket, ett ől eltérő rendelkezés hiányában. A törvényjavaslat természetszerűleg tartalmazza a devizaliberalizáció kapcsán legszükségesebb törvénymódosításokat, valamint számos hatályon kívül helyező rendelkezést, amelyek megtisztítani hivatottak a jogrendszert - így többek között a büntető- és szabálysértési jogot is - a megszűnő devizális korlátozásoktól, devizahatósági előírásoktól és egyéb, devizával kapcsolatos fogalmaktól. Elfelejthetjük tehát az olyan fogalmakat, mint: devizagazdálkodás vagy devizahatósági enged élyezés. Jelen törvényjavaslatnak - a gazdaságra, a tőkemozgásokra gyakorolt hatásán túlmenően, illetve éppen ezzel összefüggésben - az uniós jogharmonizáció szempontjából is különös jelentősége van. Az uniós joganyag tőkemozgásokra vonatkozó részei előírj ák ugyanis, hogy tilos a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a harmadik országok közötti tőkemozgás és fizetések mindennemű korlátozása. Mindezek alapján megállapítható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával jelentős jogharmonizáció s lépésre kerül sor. (13.40) A javaslat harmonikusan illeszkedik mindezek mellett a kormányprogramban a gazdaságirányítás tartós elemei közé sorolt uniós orientáció, valamint a vállalkozásbarát monetáris és fiskális politika körébe. Megfelel a stabil és ki számítható gazdaságpolitika, a kedvező jogipénzügyi feltételek megteremtése követelményének.
