Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1951 tőkepiaci, a pénzmosás elleni és a jelen törvényjavaslatra, amelyek elfogadása révén átláthatóbb, biztonságosabb, a gyakorlatnak megfelelő jogszabályi környezet alakulhat ki. Szeretném leszögezni, hogy a pénzügyi szektor stabil, kiépült, és a szabályozási háttere közel áll az Európai Unió követelményeihez is, az említett módosításokra azonban szükség van a további fejlődéshez. Tisztelt Há z! A magyar gazdaságban hosszú ideig szigorú szabályok rögzítették a megszerzett deviza, valuta birtokban tartását, felhasználását. A rendszerváltás után a piacgazdaság fokozatosan kiépült, majd megerősödött, és mára stabil gazdasági környezet alakult ki. Ez a stabilitás, valamint a kormány aktív pénzügypolitikája együttesen tette lehetővé, hogy a szigorú devizagazdálkodási rendszert teljes mértékben megszüntessük és a tőke szabad áramlását elősegítsük. Az ország devizaháztartását immár a piac szabályozza, és makrogazdasági mechanizmusok irányítják. A liberalizációról szóló döntés egy hetvenéves periódust zár le, így bátran merem állítani, hogy történelmi jelentőségű lépést tettünk meg, és minél több új ablakot nyitunk a világra, annál otthonosabban mozgunk benne, annál több lehetőséggel irányítjuk a nemzetközi gazdasági befektetők, üzletemberek figyelmét Magyarországra. A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 3án a kormány egyetértésével döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről, így az pluszmínusz 15 s zázalékra növekedett. A sávszélesítésből adódóan megnőtt a pénz- és tőkepiaci kockázat. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői csökkenteni tudják árfolyamkockázatukat, elengedhetetlen a jól működő, likvid, határidős piac mind a hazai, mind pedig a külföldi szere plők jelenlétével. Egy jól működő és sok szereplős határidős piac lehetőséget teremt arra, hogy az exportőrök a szélesebb árfolyamsáv mellett is biztonsággal tervezhessék kiadásaikat, bevételeiket. A forint teljes konvertibilitásának megteremtéséről a korm ány 2001. június elején döntött. Ez egyaránt érintette a belföldi és külföldi gazdasági és pénzügyi szereplőket, szervezeteket, természetes személyeket. A teljes körű liberalizáció folytán többek között megszűnt a devizahatósági engedélyeztetési és bejelen tési, a devizavaluta hazahozatali kötelezettség, külföldön szabaddá vált a bankszámlatartás, a külföldi és a belföldi fizetőeszköz kivitele. Ilyen tartalmú liberalizációs intézkedések megtételére a felhatalmazást a kormány számára a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 89. § (2) bekezdése biztosította. A kormányrendelet szabályozása által biztosított új devizális környezetben szükségessé vált a devizáról szóló törvény által használt fogalom- és szabályozórendszer felülvizsgálata, az egész magyar jogrends zert átható korábbi devizális szabályozás átformálása és a gyors és teljes liberalizáció által kialakult helyzethez történő átalakítása. E törvény a fenti cél megvalósítására törekedve tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat. Tisztelt Ház! Engedjék me g, hogy a törvény néhány előnyére hívjam fel figyelmüket. A döntés következtében megnő a vállalkozó szabadsága pénzügyi gazdálkodásában, egyszerűsödik a mindennapi működés és a tevékenység. Gondoljunk csak az idegenforgalmi vállalkozásokra, de említhetném azt is, hogy a hatóságok számára is jelentős feladatcsökkenést jelent, hiszen nem létezik többé a devizabűncselekmény, illetve devizaszabálysértés fogalma. Csak a tavalyi évben másfél ezer ilyen jellegű szabálysértés, bűncselekmény történt; az ezekre for dított munkát, költséget és energiát egyéb területre összpontosíthatjuk. A devizaliberalizációt követően kialakuló gazdasági környezet nemcsak a vállalkozói kezdeményezés és tevékenység számára biztosít nagyobb teret, hanem a lakosság deviza, valutavásárl ásai szinte minden adminisztratív kötöttségektől mentessé válik, és végül, de nem utolsósorban a liberalizációs lépések azt eredményezték, hogy Magyarország nagymértékben felkészült a tőkeműveletek területén az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Az elő ttünk lévő törvényjavaslatnak az a célja, hogy az új környezetben szükségessé vált szabályozórendszert felülvizsgálja, és megelőzze, hogy a jogalkalmazásban ellentmondásos helyzet alakuljon ki, továbbá tartalmazza a szükséges jogszabályi módosításokat, és egyben megerősít
