Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Dr. Szekeres Imre (MSZP) - a környezetvédelmi miniszterhez - "Mit tesz a kormány az Alföld elsivatagosodása ellen?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BODA ILONA környezetvédelmi minisztériumi államtitkár:
193 fújja a port. Márpedig, ha ez a helyzet fennmarad, és nem teszünk ellene semmit, azzal nemcsak gazdasági, nemcsak ökológiai, hanem alapvető nemzeti érdekeket sértünk. Annak, hogy tegyünk valamit, egyik módja a jászsági főcsatorna megépítése lehet. Kérdezem tehát az államtitkár urat: isme rie a jászsági főcsatorna tervét? Kérdezem az államtitkár urat: milyen lépéseket tett a kormány ennek a csatornának a megépítéséig, amely az Alföld északi részének, de tágabb térségnek is hosszú távú megoldást jelenthetne. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP é s az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Boda Ilona államtitkár asszony fog válaszolni. (Közbeszólás jobbról: Mégsem államtitkár úr!) DR. BODA ILONA környezetvédelmi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mind a magam, mind az ügyben érintett más minisztériumok nevében mondhatom, tisztában vagyunk azzal, hogy az Alföld termelékenységének megtartása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Ez így volt a múltban, és így lesz, mert így kell lennie, a jövőben is. Az ado ttságok kedvező irányba történő változtatása, illetve az azokhoz való alkalmazkodás azonban nemcsak kormányokon, de sokszor évszázadokon átnyúló feladat. Jó példa erre a DunaTisza közi homokhátságon a futóhomok megkötésére és a terület mezőgazdasági, erdé szeti hasznosítása érdekében az elmúlt két évszázadban végzett szívós munka. Engedje meg azonban képviselő úr, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az időjárásban lévő természetes, több évszázada ismert ingadozásból adódó, rövidebbhosszabb időszakokra fe llépő száraz periódusok léte azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az Alföld félsivatagi terület lenne. Ez enyhén szólva csúsztatás. Abban viszont egyetértünk, hogy az Alföldön, elsősorban annak középső részén időről időre fellépő aszályos időjárás k edvezőtlen hatásainak mérsékléséhez összehangolt intézkedésekre van szükség. Egyetértünk továbbá abban is, hogy a rossz talajadottságok fokozzák az aszálykárok veszélyét, illetve mértékét. A kormány mindennek tudatában számos közép- és hosszú távon eredmén yt hozó intézkedést tett, és szándékozik tenni a jövőben is. A teljesség igénye nélkül engedje meg, képviselő úr, hogy csak a legfontosabbakat említsem! Az 1999ben elfogadott nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program elő fogja segíteni a táji, termőhelyi ado ttságokhoz igazodó mezőgazdasági művelésre való átállást. A 2000ben továbbfejlesztett agrártámogatási rendszer keretében több, a talaj védelmét szolgáló támogatási cél került meghirdetésre. Elkészültek az Európai Közösségek joganyagához igazodó vidékfejle sztési programok. Ezek 2002től a SAPARDterv megvalósítását teszik lehetővé. Mint az bizonyára ismeretes, a 47/1999es országgyűlési határozat elfogadása teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország csatlakozzon az elsivatagosodás és az aszály el leni küzdelemről szóló ENSZegyezményhez. Csak meg kívánom jegyezni, hogy ez a lehetőség már az előző kormányzat idején is meg lett volna, hiszen az általam most hivatkozott ENSZegyezmény 1994ben került elfogadásra. Az egyezmény szellemé ben 2000ben megkezdődött a nemzeti aszálystratégia kidolgozása, amelyet a nemzeti akcióprogram elkészítése fog követni. Az öntözéssel történő vízpótlás érdekében folyamatos vízgazdálkodási rendszerfejlesztési koncepció került kidolgozásra. A váratlan árví zi események vonatkozásában jelentős forrásátcsoportosítás is történik ide. Folyamatban van a hajdúsági többcélú vízgazdálkodási rendszer újabb ütemének tervezése, és napirenden van a jászsági főcsatorna továbbépítési koncepciója. Javítani fogják a térség
