Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
1907 Alföldi Téglaipari Kft. A jogelőd, illetve a jogutód cég is egészen 1999ig folyamatosan fizette a törlesztő részleteket. 1994ben és '95 fordulóján mrpprivatizációt hajtottak végre, amelynek jelen pillanatban i s 43 fő tulajdonosa van, az ott dolgozó 106 főből. Ezeket a részleteket, az Ehitelt is folyamatosan fizeti a cég. 1992ben történt azonban egy olyan szerencsétlen eset, amikor valamilyen oknál fogva, az Állami Fejlesztési Intézet jóváhagyásával eladtak eg y gyáregységet ebből a kft.ből, és a vevő, aki szintén magáncég, ennek az egységnek a kifizetését úgy vállalta, hogy átvállalja a fennálló tartozást, plusz cashkifizetésben vállalta ezt fel. Sajnos, a kft. csak bitorolta azt a vagyontárgyat, és durván 40 milliós kártételt hajtott végre abban az üzemben, amelynek az újraindításához az Alpek Tégla- és Cserépipari Kft.nek ismételten 26 millió forintot kellett beinvesztálnia. Per keletkezett ebből az ügyletből, aminek 1996. január 30án az lett az egyik köve tkezménye, hogy az adásvételt semmisnek nyilvánították. Ismétlem, az Állami Fejlesztési Intézet jóváhagyásával történt ez az eladás. (Bauer Tamás Keller Lászlóval beszélget.) 2001. május 3án a Fővárosi Bíróság megítélte a cé gnek azt a 104 millió forintot, ami elmaradt haszonként, illetve a törlesztő részlet és kamatai visszafizetéseként terhelné azt a kft.t, amelyik jelen pillanatban felszámolás alatt áll. (10.10) Nem tudom, figyele Keller képviselőtársam, mert folyamatosan az indoklást mondom neki, de ezek szerint, úgy látom, hogy csak hirtelen felindulásból érdeklődött ezek iránt a tények iránt. A 21,3 millió forint elengedése annyit jelentene, hogy jelen pillanatban a cég összességében a felvett 270 millió forint hiteláll ományból ennyivel tartozik a magyar államnak, az összes többit kamataival együtt törlesztette. Ismételten elmondanám, hogy jelen pillanatban a cég dolgozói létszáma 106 fő, tehát ez ennyi munkahely. Szeretném elmondani, hogy ez a gyár jelen pillanatban is teljes mértékig, száz százalékig magyar tulajdonban van. Nem túl sok olyan téglagyár van, cserépgyár pedig még kevesebb, amelyik magyar tulajdonossal rendelkezik. Mivel az én választókerületemben van, mert mezőtúri telephelye van ennek a vállalkozásnak, íg y gondolom, az is érdekli, hogy az elmúlt évi adófizetési teljesítése a magyar állam felé a cégnek 78 millió forint volt, köztartozása nincsen, az önkormányzat helyi adójába pedig a rá kivetett 7 millió forintot megfizette. A probléma ott kezdődik, hogy am ennyiben a Magyar Országgyűlés nem tudja elfogadni, hogy ezt a törlesztést elengedjék neki, akkor egyrészről veszélybe kerül az a fejlesztési terv, amit ők már kidolgoztak, hogy kis lépésenként a multinacionálisokkal egyfajta tempót tudjanak tartani, másré szt pedig veszélybe kerül Mezőtúron 106 munkahely, azon a keletmagyarországi vidéken, ahol minden egyes munkahely megteremtésének örülni kell és örülünk is. Ezt kell mérlegelni, hogy ez egy olyan cég, amelyik végig megfizette a tartozásait, egy olyan cég ledérkedése miatt, amit itt láthatunk, illetve elmondtam, és gondolom, hogy a képviselő úr is végighallgatta. Ezek után azt hiszem, nem véletlen, illetve nem csoda, hogy megkértük ezt a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szi li Katalin) : Köszönöm szépen a hozzászólását, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) :
