Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Bejelentés interpelláció visszautasításáról - Molnár Gyula (MSZP) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Kérdőjelek a Magyar Posta Rt. körül" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
175 alakuljon. Ön szerint ehhez az átalakuláshoz honnan lesz a Magyar Postának megfelelő forrása, honnan lesz pénze? Amennyiben erre a központi költségvetés nyújt forrásokat, akkor ön szerint ez mekkora mértékű állami tehervállalást feltételez, és honnan kerülnek ezek a források átcsoportosításra? Amennyiben ez hitelekből valósulna meg, akkor kérdezem, hogy ön vagy az ön minisztere - aki ennél a cégnél a tulajdonosi jogokat gyakorolja - áttekintettee a gazdaságossági számításokat, mire számítanak, milyen hatással lesz mindez a Magyar Posta jövőjére. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Mielőtt megadnám a szót államtitkár úrnak, megkérem a képviselőket, bizonyítsák be, hogy csöndben is el tudják foglalni a helyüket. Megadom az interpellációra a válasz lehetőségét Manninger Jenő államtitkár úrnak. MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a Magyar Posta Részvénytársaság stratégiájában szereplő elemek - így a hálózat jobb kihasználását elősegítő banki, illetve biztosítási piacra lépés - mindenképpen a részvénytársaság versenyképességének növelését és a piaci feltételekhez történő hatéko nyabb alkalmazkodást szolgálják. Ugyanez a tevékenységbővítés, ugyanez a tendencia figyelhető meg az Európai Unió több tagországában is a közszolgálati posták esetében. A társaság tőzsdei bevezetése két évvel ezelőtt, 1999ben valóban megfogalmazódott a st ratégiai elképzelések között mint lehetőség, jelenleg azonban nem szerepel sem a kidolgozott postai stratégiában, sem a tárca tervei között. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hosszabb távon ne lenne egyszer elképzelhető a Magyar Posta Rt. tőzsdei megj elenése is. Azt viszont pontosítanom kell - hiszen a képviselő úr ebben a tekintetben pontatlan számokat mondott , hogy a részvénytársaság központi létszáma hogyan változott, hiszen nemhogy háromszorosára nem nőtt, hanem az utóbbi két évben mintegy 20 szá zalékkal csökkent. A Posta tevékenységi körének bővülése tehát nem járt együtt sem a vezetői juttatások, sem pedig a létszám növekedésével. Ami pedig a konkrét egyéb kérdéseket illeti: a Posta stratégiája alapján valóban holding jellegű állami társasággá k íván átalakulni. Annak érdekében, hogy a Posta fejlettebb technikával korszerűbb szolgáltatást tudjon nyújtani, elengedhetetlen a meglévő országos hálózatának hatékonyabb kihasználása, tevékenységi körének bővítése. Az új feladatok ellátásához pedig legink ább a holding típusú szervezet felel meg, amely rugalmasan tudja követni a gazdálkodási környezet változásait. (14.10) A tevékenységi kör bővítéséhez központi költségvetési forrásokkal nem számolunk, az nem érinti a jóváhagyott kétéves költségveté st. Egyébként a részvénytársaság a működéséhez jelenleg sem részesül állami támogatásban, mindössze néhány postai beruházáshoz kap költségvetési forrást, ez azonban minimális, az összes beruházásnak alig 2 százaléka. Így költségvetési forrásátcsoportosítás ról sem lehet szó. A Magyar Posta Részvénytársaság fejlesztéseit részben saját forrásból, részben pedig tekintettel arra, hogy hitelpiaci megítélése kedvező, banki hitel igénybevételével tervezi megvalósítani. Ezen túlmenően további forrásbevonást tesz leh etővé, hogy a Posta ez idáig még nem használta ki a szállítói finanszírozásban rejlő lehetőségeket. Természetesen a finanszírozási lehetőségek elemzésére gazdaságossági számítások is készülnek. Az új tevékenységekre - mint például a Tetrarendszer kiépítés e - a Posta által alapítandó gazdasági társaság veszi fel a hiteleket, így természetesen szóba sem kerülhet az, hogy a hitelösszeg visszafizetésére ne kerüljön sor. Említettem, hogy a részvénytársaság hitelezői megítélése kifejezetten jó, tehát jó helyzetb en vagyunk.
