Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
1700 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hoz zászólásra következik most már Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években több esetben vezetett közfeltűnést keltő pereskedésekhez a személyi jövedelemadó 1 százalékának civil szervezetek számára tö rténő átutalása, illetve az átutalt összegek felhasználásának jogszerűsége. Halász János és Koltai Ildikó képviselők önálló indítványa elősegíti a támogatásra történő jogosultság eddiginél egyértelműbb meghatározását. Lerövidíti a jogosultság megszerzéséhe z szükséges időszakot, ami korábban három év volt. Csak üdvözölni lehet azt a törvényalkotói célt, hogy már az idei jövedelmek adóira is alkalmazható legyen ez a törvény. De nem ezért álltam fel, és nem ezért vártam ki a ma estét, hiszen eléggé rossz állap otban van a fejem, mint egy vizeshordó. Ugyanis meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a civil szervezetek és az adóhatóságok az okai a mai jogvitáknak, részben felelősek vagyunk mi is, a törvényalkotók, és erre utalt szerintem megfontolásra érdemesen Horn Gábor képviselő úr is. Már fél évtized óta rendületlenül jelzik az alapítványok, hogy komoly hiányosságok vannak a róluk szóló törvényben. Például, ha meghal egy alapító vagy megszűnik egy alapító okiratot aláíró jogi személy, akkor már lehetetlen módosítani, p éldául közhasznú társasággá átalakítani vagy a pártoktól történő függetlenséget deklaráló betoldással kiegészíteni a korábbi alapító okiratot. Évek óta nem oldja meg az Országgyűlés ezt a feladatot, nem fedi be ezt a joghézagot, emiatt jobb sorsra érdemes alapítványok ezrei vegetálnak, hiszen könnyebb újabbat alapítani, mint egy korábbi alapító okiratát módosítani. Viszont, ha mindig fennáll az újabb és újabb alapítványok létrehozására irányuló kényszer, akkor minden esetben elölről kezd ketyegni az 1 száza lékra feljogosító három esztendő, ami ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását követően két évre csökken le. Örvendetes ez a csökkenés, de gondoskodnunk kellene az alapítványokról szóló törvény olyan értelmű módosításáról is, amely jogutódok lehetővé téte lével megnyitja az utat az olyan alapító okiratok módosítása előtt, amelyek megváltoztatására ma nincs lehetőség az alapító halála vagy megszűnése miatt. Végezetül, tisztelt Ház, örömmel látom, hogy a korszerű technika megkövetelése immáron a törvények rés zévé vált. A törvényjavaslat előírná az APEH számára azt, hogy internetes honlapján adjon tájékoztatást az 1 százalékos kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, és az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. Itt csak az időtartamot hiányol tam, például azt, hogy hány évre visszamenőleg legyen rajta a honlapon az előírt tájékoztatás. Öt évig, ahogyan ezt az állampolgároktól megkövetelik? Melyik legyen az első ilyen év? A jelenlegi, a 2001. esztendő vagy visszamenőlegesen 23 évre is követeljü k meg ezt a tájékoztatást? Összegezve véleményemet: a Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom ezt a törvényjavaslatot, és a torokgyulladásos repedtfazékhangom miatt külön megköszönöm a jegyzőkönyvvezető hölgy figyelmét. Köszönöm szépen. (Mécs Imre tapsol .) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Géczi József Alajos úr, az MSZP képviselője. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon ritkán van alkalmunk az Országgyűlésben a civil szervezetek tényleges állapotáról i gazán mélyenszántó vitát folytatni, és ezért minden olyan kis mozzanatot üdvözölni kell, amely valamennyire az önszerveződést segíti. Én pusztán azért szólaltam fel, mert mostanában nem erről a finanszírozási oldalról, de más szempontokból foglalkoztam a c ivil szervezetekkel, és szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy
