Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1672 A szegénységből kitörni csak folyamatos tanulással lehet. Lezsák képviselőtársa m helyesen említette meg Németország példáját, amikor azt mondta, hogy a szegénység megoldásának is egyik eszköze a felnőttképzés, és ez nálunk is nagyon fontos, hiszen annyit szóltunk már arról, hogy Magyarországon mennyi a szegények aránya és milyen gond dal küszködnek. A törvénytervezetben szerepel az a 3. § 3. pontjának a) pontja, amely szerint a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés célja lehet általános, nyelvi vagy szakmai jellegű képzés. Én helyesnek tartom azt, hogy benne van a törvény tervezetben az, hogy általános képzés, de azért ezt miniszter úr is és valamennyien jól tudjuk, hogy ha valaki alapos általános iskolai, középiskolai képzésben vesz részt, akkor az általános műveltséget megszerezheti, ha az az iskola a követelményeknek meg felel. Való igaz az, hogy ha valaki az általános műveltséggel magas szinten rendelkezik, akkor az a szakmai képzést is, a felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai képzést is gyorsabban, hamarabb meg tudja szerezni. Való igaz az is, hogy alapos szakmai képzést c sak alapos általános műveltséggel lehet megszerezni. Hiába építenek egy országban olyan mozdonyt, ami mondjuk, 250 vagy 300 kilométeres sebességgel rohan, hogyha a pálya nem bírja ezt a sebességet. Magyarul: nem lehet alapos szakmai képzést megfelelő által ános műveltség nélkül biztosítani. Az oktatási rendszerünkben azonban egy minőségi változásra van szükség, mert az oktatási rendszerünk általában a kognitív, a megismerő tudás átadására törekszik. Ugyanakkor a sikeres gazdasági szereplővé váláshoz lényeges en többre van szükség. Olyan személyiségjegyekre, amelyek nélkül képtelen valaki sikeres gazdasági szereplő lenni, és ennek a felnőttképzési törvényjavaslatnak is valamilyen formában ezt vissza kellene tükrözni. Milyen fontosabb személyisé gjegyek vannak ennek kapcsán, tudniillik annak kapcsán, hogy valaki megfelelő, jó munkát tudjon végezni felnőttként? Az egyik nyilvánvalóan a vállalkozó kedv kialakítása, aztán a kockázatok felmérésének képessége, aztán a kompromisszumkeresés, a konfliktus megoldó képesség, az empátia, az önbizalom - tulajdonképpen önbizalom nélkül valaki nem képes megfelelően vállalkozni vagy felnőttként élni , a probléma megfogalmazása, a pontosság, a megbízhatóság és a kreativitás. Tehát gyakorlatilag ez a törvényjavasla t, amelyik tulajdonképpen sok kérdéssel foglalkozik, olyan hézagokat is tartalmaz, amelyeket be kellene tölteni. Én már mondtam a kétpercesben azt, hogy a középfokú képzésre is kellene építeni, nem csak a felsőfokú oktatásra. Balczó képviselőtársam helyese n említette, hogy olyan telítettség van most már a felsőfokú oktatási intézményekben - nem mindegyikben, de jó sokban , ami gondot okozhat a minőség szempontjából. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem munkagazdaságtan tanszékének vezetője, professzor a ezt már pedzegette is, hogy a mennyiség és a minőség nagy gondot okoz a felsőoktatásban. Valóban végig kell gondolni azt, hogy meddig nyújtózkodhatunk a takaró alatt, vagy ha tovább nyújtózkodunk, akkor mit kell tenni annak érdekében, nehogy a minőség ro vására menjen az oktatás, mert ha a minőség rovására megy az oktatás, akkor sérül az általános műveltség, ha pedig sérül az általános műveltség, akkor a szakképzés is gondokat okozhat. Az idő rövidsége miatt már nem akarok további fontos kérdésekről szólni , majd módosító javaslatban megpróbálom korrigálni azokat a gondokat, amelyeket, úgy érzem, a törvényjavaslat minőségének javítása megkövetel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását, és m egkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.)