Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - RÁKOS TIBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÁDAS MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
1639 Köszöntöm kedves képviselőtársaimat, és megköszönöm a miniszter úr expozéját. Megadom a szót Rákos Tibornak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. RÁKOS TIBOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság álláspontját szeretném ismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatban. Nemzetgazdaságunk versenyképessége hatékonyságának fokozása első rendű érdekünk. A nemzetközi folyamatokból jól láthatóan kirajzolódott számunkra a humán erőforrás felértékelődése. A korszerű technológiák, a korszerű tudásismeretek elsajátítása és a gazdasági szereplők részéről az ez irányú tevékenységek hangsúlyos megj elenése döntési szempontrendszerünkben bizonyítja, hogy mint befektetést fogják fel az ilyen irányú tevékenységet, az emberi erőforrásba történő beruházásként jelenik meg. A nemzetközi tőke megszerzésének a versenyében az országok lakosainak a rugalmassága , a képzésben való részvételi hajlandósága, a gyors elsajátítóképessége döntő szempont a befektetések helyszínének a kiválasztásában. A gazdaság új követelményeihez az egyénnek is alkalmazkodnia kell. Korunkban a munkavállalókkal szemben egyre fontosabb el várás az új ismeretek megszerzése, a megújuló technikák elsajátítása. A XXI. században már csaknem minden foglalkoztatási csoporttal szemben megfogalmazódik az igény, hogy öttíz évente képes legyen megújítani tudását. Ehhez korszerű, rugalmas szakképzési rendszerre és ehhez illeszkedő felnőttképzésre van szükség. Az Oktatási Minisztérium ezért kidolgozta a felnőttoktatásról szóló törvényt. A parlament elé kerülő jogszabály önálló és egységes felnőttképzési ágazatot teremt meg. Létrehoz egy olyan rendszert, amely lehetőséget kíván biztosítani a felnőtteknek, hogy akár egész életükön át új ismereteket szerezzenek. A törvény értelmében felnőttképzési tevékenységnek minősül az iskolarendszeren kívül végzett rendszeres képzés, valamint a felnőttképzéshez kapcsol ódó szolgáltatás. Ez utóbbiak például a képzési tanácsadás, az álláskeresési technikák oktatása, az elhelyezkedési tanácsadás. A törvényjavaslat rendelkezik a felnőttképzés irányításáról és intézményrendszeréről, a felnőttképzést folytató intézmények nyilv ántartásáról. Ez utóbbira a képzési rendszer átláthatósága, statisztikai mérhetősége és a minőségbiztosítás hátterének a megteremtése miatt van szükség. Az előterjesztés részletesen szabályozza a felnőttképzés tartalmi követelményeit, és rendelkezik az ága zat támogatásáról is. Ezek értelmében az állam normatív támogatást nyújt az ágazatnak, a képzésben részt vevő felnőttet pedig személyi jövedelemadókedvezmény illeti meg. A törvényjavaslat teljeskörűen igyekszik szabályozni a felnőttképzést, így a foglalko ztatási és munkaügyi bizottság 12 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a további, hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnake előadót állítani - az oktatási, az emberi jogi, a gazdasági, a kulturális bizottság. Nem kívánnak. (Kádas Mihály szólási szándékát jelzi.) Képviselő úr, nem adták le az oktatási bizottság részéről a nevét. Öné a szó, tessék parancsolni! KÁDAS MIHÁLY , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizotts ága 2001. szeptember 19i ülésén tárgyalta a T/4979. számú, a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A bizottság ott jelen lévő tagjainak a véleménye szinte egyöntetű volt abban, hogy a törvény megalkotása sürgető szüks égszerűség, egyrészt azért, mert ezt kívánja meg a munkaerőpiaci mobilitás követelménye, s ez összhangban áll a munkavállalók elemi érdekeivel is, másrészt azért,
