Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1631 Szerintünk tehát a jelenlegi szabályozás ezen a téren jobb, mint ami a változtatásban szerepel. Jobbnak tartjuk azt, ha minden jogorvoslati fórumot ki kell meríteni ahhoz, amikor az országgyűlési biztoshoz fordulnak, beleértve a bírósági eljárást is. És ha már az országgyűlési biztosi hivatal túlterheltségét érintettük, célszerű lett volna olyan szabályozáson gondolkodni, amely a túlterheltséget csökkenti, míg az említett kiegészítés inkább növelni fogja ezt a túlterheltséget. Nyilván bírósági eljárás után már sokkal kevesebben fordulnának az ombudsmanhoz, mint egy egyszerű hatósági eljárás után. Hiányérzetünk van a 3. § (8) bekezdésével kapcsolatosan. Ez ugyanis azt jelzi, hogy azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a tervezetben felsorolt szerveknél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Az anyaghoz viszont a hiv atkozott melléklet nem került csatolásra, pedig én kíváncsi lettem volna azok felsorolására. Amennyiben lehetséges, kérném ennek a pótlását az előterjesztőtől. Nem igazán értjük a 3. § (10) bekezdésében meghatározott határidőt, amely szerint az országgyűlé si biztos határozhatja meg azt, hogy az általa megkeresett szerv hány napon belül, de legalább 15 napos határidővel köteles eleget tenni a megkeresésnek, a felvilágosítást, a magyarázatot megadni. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési biztos leginkább ál lamigazgatási szerveket keres meg a számára az általa lefolytatandó eljáráshoz szükséges adatok, információk végett, ezért célszerűbbnek látnánk az általános államigazgatási határidő meghatározását a tervezetben. Már csak azért is, mert ezzel az államigazg atási eljárás általános szabályaiból nem esnénk ki, a módosítással jóval rövidebbé válik, akár a fele időt is igénylővé válik a határidő, ez megnehezítheti az államigazgatási szervek vagy a válaszadásra kötelezett szervek felelősségét és kötelezettségét. H a a felvilágosítást kérő országgyűlési biztos szabhatja meg, hogy milyen rövid idő alatt kéri a választ, akkor valószínűleg meg is fogja szabni, mégpedig általában 15 napban ezt a határidőt, evvel szétszaggatva az egységes államigazgatási határidőkre vonat kozó szabályozást, ráadásul amelyet 1957 óta már mindenki meg is szokhatott. Nem igazán értem azt sem, hogy mit jelent a hatályba léptető rendelkezésnek az a része, hogy e jogszabály rendelkezéseit az országgyűlé si biztos folyamatban lévő eljárásaiban is alkalmazni kell. Vagyis ha egy folyamatban lévő ügyben eddig betekintett olyan iratba, amelybe a hatálybalépés után már nem tekinthetne be, akkor mit tegyen az országgyűlési biztos? Felejtse el azt, amit a betekin tés idején még engedélyezett, de az eljárás befejezésekor már tilalmazott betekintés során látott? Vagy írja azt a hozzá forduló állampolgárnak, hogy láttam ugyan a szükséges iratokat, de a tartalmukat már nem használhatom fel? És ekkor olyan választ fog a dni a panaszosnak, mintha nem is látta volna az iratokat, félrevezetve evvel a hozzá fordulót? Véleményem szerint a felvetett probléma könnyen megoldható lenne, ha a jogszabály előírásait csak a hatálybalépését követően indult eljárásra kellene alkalmazni, nem pedig a folyamatban lévő eljárásokra. Többen kiemelték a felszólalók közül, hogy pozitív elem annak a rögzítése, hogy az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit nem érhet hátrány. Ez persze igaz, rögzíteni is kell - de azért egy jó adag naivitá st is tükröz. Nem tudom, hogy vane olyan precedens, hogy valakivel szemben arra hivatkozva alkalmazott volna valamely szerv vagy hivatal hátrányt, hogy az illető panaszos az országgyűlési biztoshoz fordult. Én nem hiszem, de hátha van ilyen. Viszont most e szabályozás után, ha valaki azt hiszi, hogy emiatt valakit tényleg nem érhet hátrány, az igen naiv. Ugyanis nem hiszem azt, hogy a jövőben bármely szerv arra hivatkozva okozna joghátrányt a panaszosnak, mert az országgyűlési biztoshoz fordult. Akár egy m unkáltató, akár egy hivatal ezernyi módon tud kellemetlenséget okozni a panaszosnak, nem hiszem, hogy eddig is erre hivatkoztak volna, nyilván ezután a tiltás miatt nem fognak, de az eredmény ebből a szempontból ugyanaz lehet. Valóban gondot okozhatnak a f elsorolások, bár én szerencsésnek tartom azt a felsorolást, amelyet többen kifogásoltak. Így számunkra egységesebb, értelmezhetőbb, egyértelműbb a dolog. Összességében: szerintünk, a Magyar Igazság és Élet Pártja szerint az előterjesztés eleget tesz az Alk otmánybíróság előírásainak, korrigálja azokat a problémákat, amelyeket az Alkotmánybíróság