Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
1608 vonatkozó szabályai a legteljesebb mértékben biztosítják a kutatás, az oktatás és a nagyközönség, valamint az adatbázist előállítók közti érdekegyensúlyt. A javaslat a k özösségi irányelv által biztosított valamennyi lehetőséggel élve rendelkezik az adatbázisok szabad felhasználásáról. E körbe tartozik az adatbázisok jelentős részének magáncélú másolása, az iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljából történő kimásolás a, illetve a bírósági és a hatósági eljárásjogban történő felhasználása. A javaslat kifejezetten rögzíti, hogy az adatbázisok szerkesztőinek és előállítóinak a szerzői jogról szóló törvényben szabályozott jogai nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését. A javaslat széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetésen alapul, ami garantálja a javaslat megalapozottságát és az abban foglaltakat érintő konszenzust. Az előállítók számára bi ztosított hatékony jogi védelem hozzájárul az adatbázisok létrehozására fordított erőforrások, befektetések megtérüléséhez. Ösztönzi a nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen információhordozók és adatfeldolgozó rendszerek kiépítését. Minderre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjék támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy kívánnake előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Jelentk ezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként Isépy Tamás úr, a Fidesz képviselője következik. DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én úgy érzem, hogy nem kell csodálatraméltó jóstehetség annak a megjövendöléséhez, hogy az elkövetkezendő percekben minden igyekezetem ellenére nem fogok senkit lázas izgalomba hozni, sőt még az érdeklődés felkeltése és szinte n tartása is komoly erőfeszítést igényel majd, pedig jó lenne, ha egy rövid időre még a képernyőre tapadók is nemcsak a parlament zajos botrányaira figyelnének, hanem azokra az unalmasnak tűnő, ihletett percekre és órákra is, amikor komoly viták folynak és jelentős törvények születnek. Most éppen ezért az ígért erőfeszítést az egyébként oxigénhiányt okozó bonyolult jogi nyelvezet helyett igyekszem majd az egyszerűségre és a közérthetőségre összpontosítani. Minden nagyképűség nélkül most ugyanis ilyen ihlete tt perceknek és óráknak - ha igaz - nézünk elébe, hiszen a sokat hangoztatott tudásalapú társadalom kiépítését is szolgáló jelentős törvényjavaslat vitáját kezdjük meg. (16.00) Mindjárt elöljáróban a teljes egyetértés jegyében szeretném idézni a törvényjav aslat általános indokolásának bevezető mondatát: "Az információs társadalom kiépülése jövendőnk záloga, Magyarország versenyképességének kulcsfontosságú tényezője." Ma már el sem tudnánk képzelni az életünket telefonkönyvek, lexikonok, szótárak, internetes adatbankok vagy számítógépes lemezekről lehívott információk nélkül, viszont ezeknek az adattáraknak az előállítása számottevő emberi, műszaki és pénzügyi ráfordításokat igényel, és ezek magas szintű és hatékony jogi védelem hiányában elmaradnának. Ne ala koskodjunk, és a kultúra világában se legyünk álszemérmesek! A szerzői jog ugyanis kezdettől fogva a kulturális ipar, mai szóval: a tudásipar befektetéseinek a védelmét célozza. Ne feledjük, hogy a világ első szerzői jogi törvénye Stuart Anna 1790. évi Sta tútuma a könyvkiadók érdekében, az ő ráfordításaik védelmére született! A szerzői jognak tehát már a bölcsőjét is azok az üzleti vállalkozások ringatták, amelyek a műveket a közönséghez eljuttatták. Csak azután ébredhetett történelmi álmából a szerzői öntu dat, amely a szerző személyiségét próbálta meg a védelem
