Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az ügyrendi bizottság általános érvényű és eseti jellegű állásfoglalásáról: - Mentelmi ügyről - Gyorsíró-világbajnokság eredményéről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
17 javult az emberek közérzete, egyáltalán mennyiben javult az élete és hogy vajon a kormányprogramban beígértek mennyiben valósultak meg. Nem ha llottuk azt, hogy az ország tejjelmézzel folyó Kánaán lenne, ilyet csak hamis próféták hirdetnek nagy gonoszan, de azt igenis hallottuk, hogy lépésről lépésre előrehaladunk, szisztematikusan bizonyos terveket, a kormányprogramot valósítjuk meg, és ezek ál tal igenis változik az emberek élete azoknak a törvényeknek és végrehajtási rendeleteknek a hatására, melyeket itt a parlamentben hozunk vagy hoztunk ezekben az elmúlt időkben. Mert igenis kimutatható és a statisztikai adatokból olvasható, hogy igenis, ha nem is nagymértékben, de mégis csökkent a munkanélküliség; igenis nőtt a reálkereset; igenis nőtt az ipari termelés, azon belül különösen nőtt az építőipari termelés, és azon belül különösen nőtt a lakásépítési kedv, és igenis megállapítható, hogy ezekből az intézkedésekből létezünk, vagyunk. A gyermekvállalás már sokkal jobban alátámasztott anyagilag, a családok fenntartása megalapozottabb, a gyermekek iskoláztatása kedvezőbb. Tehát olyan helyzetbe kerül az egész társadalom, olyan helyzetbe kerülnek a gyer mekek, hogy eséllyel indulhatnak abba a nagy kalandba, amit életnek nevezünk. És igenis ez ennek a kormánynak, ennek a parlamentnek és azoknak a törvényeknek köszönhető, amelyeket itt hoztunk az elmúlt időkben. Néhányat szeretnék ebből mégis kiemelni, a tö rvényekből, amelyek százezrekre, százezrek életkörülményeire hatottak. Szólnom kell elsősorban a köztisztviselői törvényről. Ugyan éppen hogy megközelíti a százezret a köztisztviselők száma, ám ha figyelembe vesszük a családtagokat is, akkor már legalább h áromszázezres nagyságrendről is beszélhetünk. A köztisztviselői kar Magyarországon el volt hanyagolva, holott a két háború között egy rendkívül jól szervezett köztisztviselői kar működött Magyarországon. Ez - a köztisztviselői törvény módosítása során - mo st már egy biztos életpályát jelent a köztisztviselőknek, ennek a csaknem százezer embernek, múlt héten tették le az esküjüket, és nemcsak erkölcsi megbecsülést jelent számukra ez a biztos életpálya, hanem anyagiakban is: néhány év múlva összességében mint egy 70 százalékos fizetésemelést fognak kapni. De ide sorolhatom igenis a 2001. évi LXII. törvényt is, amely a szomszédos országok magyarjaival foglalkozik, és amelynek a meghozatalával minden támadás és ellendrukkerség ellenére mégiscsak nyolcvan éves adó sságunkat törlesztjük. Igenis adósságot törlesztettünk a gázközművagyonnal kapcsolatos törvény meghozatalával is, annak a kifizetését célozza ez a törvény, amely már hosszú ideje húzódik, és hosszú ideje kénytelenek elviselni az önkormányzatok, hogy ez az összeg, amely egyébként rendkívül jelentős, mert túlmegy a 60 milliárdon összességében, ezt most végre meg fogják kapni, és ez kihatással lesz az önkormányzatok egész életére, ezen keresztül a választópolgárok életére is. Talán mérséklődik az úgynevezett ö nhiki, és jobban tudnak indulni olyan pályázatokon, ahol eddig nem volt saját erejük. De ide sorolható az a jogszabály is, amely végre rendezi a külső üzletrészek kérdését, amely szintén több százezer embert érint. Sajnos itt még kétségtelenül egy megoldan dó feladat van, ami pillanatnyilag nem átlátható, hogy hogy jutnak azok az alanyi jogosultak ezekhez a külső üzletrészekhez, azok, akik olyan szövetkezetekben dolgoztak vagy voltak tulajdonosok korábban, mely szövetkezetek átalakultak, megszűntek vagy jele nleg csődeljárás alatt vannak. Valószínű, bízom abban, hogy ez is megoldható. És igenis feltétlenül beszélni kell arról, hogy augusztus 20án véget ért a millenniumi rendezvénysorozat, amely valóban emelte Magyarországon a lelkeket, tartást adott, hitet ad ott újabb ezer évre a magyarságnak. De nemcsak szellemiekben és erkölcsiekben volt jelentős, hanem anyagiakban is, mert hisz gazdagította az épített környezetet a legkülönbözőbb módon: kisebb helyeken faszobrokkal és egyéb emléktárgyakkal, akár csak ültete tt fákkal is, amelyek ötven év múlva fogják igazán teljes pompájukban bizonyítani vagy hirdetni majd ültetőik emlékét. De valódi, az épített környezetet befolyásoló nagyberuházásokról is beszélhetünk: templomokról, épületekről, csodálatos terekről, nemcsak a Hősök teréről, de dísztérről Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és az ország más területein is, melyek maradandók, melyek itt maradnak, melyek túl
