Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1577 magyar jogrendszerben ez egy vadonatúj jogintézmény bevezetése, ez pedig nem könnyű, és akár az EU igényelte ezt a bevezetést, akár az élet hozta magával, mi szükségesnek tartjuk. Éppen ezért, mert új jogintézményről van szó, nyilván nagyon át kell gondolni, hogy mit tartalmazzon, és hogyan fogalmazza meg az előterjesztő, és valószínűleg ez az első nekifutás okozza azt, hogy nem mindig sikerül tökél etesre ez az elképzelés és első nekifutás. Egykét problémára én is fel fogom hívni a figyelmet. A próba nem hibátlanságát az is okozhatja, hogy még a nyugateurópai országokban sem kiforrott a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedése k intézménye, sőt vannak olyanok is, amelyeknél ez a jogintézmény még nem is létezik. Ami magát az előterjesztést illeti, egyetértünk az indokolás első mondatában megfogalmazott és a magyar jogásztársadalomban uralkodó jogfelfogással: bűncselekményt csak t ermészetes személy követhet el. Ez természetesen továbbra is igaz, de a természetes személy bűnelkövető magatartása olykor kihathat a jogi személy működésére is, ha az elkövető olyan tisztséget tölt be a jogi személy szervezetében. A fentiekből következően egyetértünk azzal is, hogy a jogi személynek nincs önálló büntető anyagi jogi jogalanyisága, ezért a Btk. értelmében nem is válhat elkövetővé. Vitatkoznánk viszont az indokolásnak azzal a megállapításával, hogy egyelőre indokolt a jogi személy büntetőjogi felelősségének külön törvénybe foglalása. Ezáltal ugyanis a magyar jogrendszer fő vonalától elütően egy jogszabályba kerültek az anyagi, az eljárási és a végrehajtási szabályok. Ezáltal az egyébként is sűrűn változtatott és emiatt nehezen követhető büntet ő- és büntetőeljárási szabályok még szerteágazóbbak lesznek, és még nehezebben áttekinthetők. Ráadásul abban sem vagyunk egészen biztosak, hogy az előterjesztés címével ellentétben a jogi személlyel szemben az előterjesztés szerint hozható intézkedések bün tetőjogi intézkedéseke. A megszüntetés és a tevékenység korlátozása inkább a közigazgatási jogba illenék, a pénzbírság pedig akár a polgári, akár a közigazgatási jogban ugyanúgy elképzelhető, mint a büntetőjogban. És akkor nézzünk néhány példát az előterj esztés szerintem problematikus elemei közül! A 3. § (1) bekezdése szerint: ha a bíróság a tervezetben meghatározott elkövetővel szemben büntetést szab ki, a jogi személlyel szemben meghatározott speciális intézkedéseket alkalmazhat. Ez számomra azt jelenti , hogy olyan személyek vagyonáról is rendelkezik, akiknek adott esetben semmi közük a bűncselekményhez, csupán például egy részvénytársaság kisrészvényesei, egy korlátolt felelősségű társaság nem meghatározott tulajdonosai, egy egyesület tagdíjbefizetéseke t teljesítő tagjai és így tovább. Tehát vétleneket is büntethet a bíróság, akiknek nincs beleszólása a jogi személy vezetésébe, és a felügyeletére sincs ráhatásuk, sem felügyelőbizottságok, sem vezető tisztségviselők, és mégis az ő vagyonukról is szó van e gy ilyen döntésben. Ezt tehát nem ártana újragondolni. Vitatom a 3. § (3) bekezdésének indokolásában szereplő azon kijelentést, hogy az intézkedések közül a jogi személy megszüntetése jellegénél fogva - így szól az indokolásban - csak önállóan alkalmazható . Szerintem ez a jelleg nem áll fenn. Az igaz, hogy a jogi személy megszüntetése esetén másik intézkedés, a tevékenység korlátozása nem alkalmazható, hiszen ha megszűnt, akkor nincs mit korlátozni, viszont szerintem a megszüntetés mellett a pénzbírság kisz abására igenis lehetne módot találni. Megmondom, miért: ha a bíróság kimondja a jogi személy megszüntetését az elsőfokú ítéletben, az elsőfokú ítélet után, amíg az nem jogerős, maguk a tagok is megszüntethetik a jogi személyt, vagy egyes tagok kiléphetnek belőle, elszámolva a jogi személlyel, kivéve abból vagyoni elemeket; míg ha az első fokon kimondott jogi személy megszüntetése mellett a bíróság pénzbírság kiszabását is kimondaná, a vagyonkimentésnek a jogerős ítélet előtti megakadályozására is döntést ho zhatna, például zár alá vétellel, jelzálogjog bejegyzésével és így tovább. A jogi személy megszüntetését én, lehet, hogy naivan, úgy is el tudnám képzelni, hogy a megszüntetés során előbb behajtják rajta a kiszabott pénzbírságot, majd a második lépésben ez t követően szüntetik meg és osztják szét a maradék vagyonát a jogi személynek, ha van, azok között a tagok között, akik nem voltak a jogi személynél a javaslat szerinti beosztásban, vagy olyanban voltak ugyan, de nem volt szerepük a bűncselekmény elkövetés ében.
