Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1561 Köszönöm a képviselő úr belátását. Az általános vitát elnapolom, folytatására a következő ülé sünkön kerül sor. (Dr. Hende Csaba: Két perc szünetet kérek!) Elnapoltuk az általános vitát; az államtitkár úr kétperces szünetet kér. Két perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.) A jogi személlyel szemben alkalmazható b üntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vi tája . Az előterjesztést T/5059. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5059/14. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, 25 perces időkeretben. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazását lehetővé tenni kívánó javaslat eddig a magyar büntetőjogban ismeretlen, új jogintézmény bevezetésérő l rendelkezik. A hatályos magyar Btk. szerint bűncselekményt csak természetes személy, tehát élő ember követhet el. A büntetőjogi felelősség egyéni felelősség. Ezt a jogi helyzetet a magyar jogi irodalom általában elfogadja, és a mértékadó szerzők egészen a legutóbbi időkig egyetértéssel idézték a societas delinquere non potest római jogi elvét. Ugyanakkor a jogi személyek büntetőjogi felelősségének problémája már jóval régebben felmerült. A nemzetközi büntetőjogi társaság 1929es kongresszusán például már foglalkozott a kérdéssel, és egy igen figyelemreméltó zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet most az idő rövidségére tekintettel nem idézek. A jogi személy büntetőjogi felelősségre vonhatóságáról szóló viták hosszú ideig folytatódtak, azonban a kontinentál is büntető jogalkotás tekintetében ezen a területen konkrét előrelépés sokáig nem történt. A legújabb jogfejlődés azonban merőben új irányt vett. A jogi személy büntetőjogi felelősségét már régóta elfogadó angolszász államok mellett a kontinentális Európa országai is egymást követően vizsgálják felül korábbi elutasító álláspontjukat. Hollandia még 1976ban, Norvégia 1991ben, Izland 1993ban, Franciaország '94ben, Finnország '95ben, Belgium '99ben vezette be a jogi személy büntethetőségét. Anglia és Wale s 2000ben szélesítette e felelősség körét. Svédország '86ban, Spanyolország '95ben vezetett be sajátos szankciót a jogi személyekkel szemben. Nem büntetőjogi, hanem közigazgatási jogi szankciót alkalmaznak jogi személyekkel szemben Németországban, Olasz országban, Portugáliában és Svájcban. A keletközépeurópai régióban először Szlovénia hozott törvényt e kérdésről '96ban. Tervezetek készültek Horvátországban, Litvániában, Észtországban, Csehországban, Romániában és Lengyelországban is. A jogi személy i lyetén felelősségének bevezetését tervezi a szlovák büntető törvénykönyv 2000ben elfogadott koncepciója is. A magyar büntetőjog fejlődésére hagyományosan számottevő befolyással levő Ausztriában, Németországban és Svájcban is oldódni látszik a korábbi elvi elutasítás, és valószínűleg hamarosan ott is törvényi szabályozás születik meg. A jogi személy büntetőjogi felelősségének térhódítását nemzetközi egyezmények és az Unió jogi aktusai is előmozdították. E kérdésről az alábbi nemzetközi egyezmények rendelkez nek: az OECD keretében létrejött, '97. november 21én elfogadott, a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezmény; az Európa Tanács '99. január 27én kelt korrupció elleni büntetőjogi egyezménye; az 1997. július 19én felv ett második jegyzőkönyv az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez; az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, valamint kiegészítő jegyzőkönyvei.