Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1558 Bod a képviselő asszony a gazdasági bűncselekmények gyakori módosítását vetette fel. Teljesen igaza van, az új Btk. keretében gondolkodunk ezen is. Hankó Faragó képviselő úr felemlítette még a Stumpf és Pintér miniszter urak egy évvel ezelőtti nyilatkozata és a mostani törvényjavaslat indokolása közötti látszólagos ellentmondást. Tisztelt Képviselő Úr! Abban az időszakban valóban nagy eredményeket sikerült elérni a szervezett bűnözés elleni harcban. (Dr. Hankó Faragó Miklós mosolyog.) Hogy mást ne mondjak... - képviselő úr mosolyog, de emlékeztetem arra, hogy ebben az időszakban sikerült azt a Szemjon Mogiljevicset kiszorítani az országból, aki amúgy és egyébiránt az ezt megelőző időszakban szinte háborítatlanul szervezhette és irányíthatta bűnszervezetét, és vé gezhette azt a bűnös tevékenységet, amelyet Kelettől Nyugatig az egész világ az egyik legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportnak tekintett. Ez egy olyan harc, ami hasonítható a terrorizmus elleni küzdelemhez is. Állandó csata folyik, ebben lehet részs ikereket elérni, de ezt az ezer fejű hidrát: a maffiát, a szervezett bűnözést természetesen nem remélhetjük, hogy belátható időn belül véglegesen legyőzhetjük. Ezért tehát rendkívüli mértékben indokolt, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogi szabály ozást folyamatosan a legújabb tapasztalatokhoz és a nemzetközi tendenciákhoz is igazítsuk. A nemzetközi tendencia egyébként a szigorítás ebben a körben is. Utalhatnék arra is, hogy Stecura nevű ismert maffiózót a közelmúltban sikerült végre rács mögé jutta tni, és folyik ellene is az eljárás. Tehát vannak eredmények, és persze vannak további szabályozási kényszerek is. (11.30) A képviselő úr a nemzetközi egyezmények és a bűnszervezet fogalmának tervezett szabályozása közti ellentmondást véli. A nemzetközi eg yezmények is ellentmondanak egymásnak, képviselő úr, ezek sem egyértelműek, és ennek megfelelően kell mindegyiket teljesítenünk, ami nem egy egyszerű feladat. A bűncselekményi kör egyébként be van határolva, nem igaz az, amit ön e körben mondott, ötéves bű ntett a behatárolás. Horváth Balázs képviselő úr érintette a bűnszervezet és a bűnszövetség kapcsolatát, mi nem találunk a Btk.ban ilyen ellentmondást, majd készséggel állunk a megvitatása elé. A mentelmi jog kérdése is többeknél felmerült, én köszönöm mi ndazoknak, akik támogatják a javaslatot. Hiszen miről van szó? Jelenleg, ha csak az országgyűlési képviselőket vesszük, bizony elvileg előfordulhat az a lehetőség, hogy valakit egy közvádra üldözendő, tehát nem a képviselői szólásszabadság körébe tartozó b űncselekmény miatt eljárás alá vonnak, azonban valamilyen okból a kiadásához szükséges kétharmados többség nem születik meg. És ha az illetőt például kétszer megválasztják, tehát egyszer újraválasztják, akkor egészen jelentős súlyú bűncselekmények is el tu dnak évülni, hiszen az elévülés, mint tudjuk, a büntetési tétel felső határához igazodik a Btk.ban, de legalább három év az időtartama. A javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy figyelemmel a képviselői munka zavartalan végezhetőségéhez fűződő rendkívül na gy érdekre, amelyet a történelemben kialakult mentelmi jog intézménye testesít meg, de ugyanakkor a törvény előtti egyenlőség ugyancsak fontos és történelmileg kialakult követelményét egyszerre szem előtt tartva és érvényesítve egy olyan új szabályt alkoss unk, amely nyugodni rendeli az elévülési időt a mentelmi jogot keletkeztető időszakra, tehát adott esetben az országgyűlési képviselői időszak tartamára. Azonban lehetővé válik a büntetőeljárás lefolytatása, tehát ugyanazon eljárásnak a lefolytatása, amely bárkivel, bármelyik magyar állampolgárral szemben a törvény kötelező parancsa folytán lefolytatandó, amint ez a jogviszony, ez a státus megszűnik. Természetesen azon el kell gondolkodni, és itt ugyancsak hangzottak el a vitában megfontolandó elemek, hogy vajon minden típusú bűncselekmény esetében szükségese, lehetségese, indokolte ez az új szabályozás, vagy pedig ki kellene esetleg venni azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt egyébként igen helyénvalóan a mentelmi bizottság általában nem szokta kiadn i a képviselőket, ezek a különböző becsületsértési rágalmazások, tehát a verbális cselekmények. Ezen el kell gondolkodni, hozzátéve persze azt is, hogy ha valaki innen a pulpitusról, amint az elhangzott, egy ilyen verbális
