Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1545 elő, hogy minden esetben, amikor is az öt évi vagy ezt meg haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ez a kodifikációs megoldás - csak jelzem - nem idegen a magyar büntetőjogtól, hiszen hasonló módon rendeli súly osabban büntetni a Btk. a különös és többszörös visszaesőket is. A bűnszervezet fogalmi körében maradva a javaslat meghatározó eleme még, hogy a bűnszervezetben való részvételt, mint említettem, önálló bűncselekményként rendeli büntetni, szemben a jelenleg hatályos bűnszervezet létrehozása elnevezésű, a gyakorlatban szinte alkalmazhatatlan tényállással. A bűnszervezetben részvétel előkészületi jellegű tényállás, tehát a bűncselekmény bűnszervezet keretében elkövetésére felhívással, a közös elkövetésben való megállapodással, illetve bármilyen, az elkövetést könnyítő vagy segítő feltétel biztosításával megvalósulhat. Ezt a módosítást tehát frakciónk nevében mindenféleképpen üdvözöljük és támogatjuk. A bűnszervezet fogalmi köre olyan súlyos fogalmi kör, olyan s úlyos cselekmények elkövetésére ad lehetőséget, amelyet mindenképpen önálló törvényi tényállás rangján, fokozottan érdemes büntetni. (10.20) Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek második fontos csoportja a vesztegetésre, az igazságs zolgáltatás elleni bűncselekmények korszerűsítésére és kiegészítésére vonatkozó javaslat. Mindannyian tudjuk, hogy a vesztegetési bűncselekményekkel szemben megnövekedett a társadalom érzékenysége. Erre figyelemmel támogatni tudjuk a törvényjavaslatnak azt az elképzelését, amely a vesztegetési bűncselekmények büntetési tételeinek egy tételkerettel történő megemelésére irányul. Támogatjuk a törvényjavaslat azon rendelkezéseit is, amelyek az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények korszerűsítésére vonatkoz nának, így például a zugírászat, a zártörés tényállásának módosítását, a bírósági végrehajtás akadályozása elnevezésű bűncselekmény beiktatását és a nemzetközi bíróság előtt elkövetett, igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény bevezetését. Harmadik elemkén t a törvényjavaslat ismét korszerűsíti a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Jelentősen átalakítja a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekményét, az új számviteli törvény hatálybalépése miatt szükségessé vált korrekciókat is elv égzi a Btk. megfelelő tényállásában, jelentősen módosítja - szintén nemzetközi egyezményekből fakadóan - a számítógépes bűncselekményekre vonatkozó szabályozást. Ezekkel a módosításokkal is mindenben egyetértünk. A törvényjavaslat több új bűncselekményt ik tat be a gazdasági bűncselekményekről rendelkező fejezetbe. Így például teljesen átalakítja a pénzmosásra vonatkozó szabályokat, büntetni rendeli a saját bűncselekményből származó vagyonra elkövetett pénzmosást, ami azért bennem egy kis aggodalmat is kelt, mert felvetődik esetleg bennem annak a gondolata, hogy nem ütközike ez a szabályozás a kétszeres értékelés tilalmába, e vonatkozásban esetlegesen módosító javaslatokat fogunk a törvényhez előterjeszteni. Új bűncselekményként került a Btk.ba a pénzhamisí tás elősegítése, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése és módosulnak a bankkártyával elkövetett bűncselekmények tényállásai is. A gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás gyakori változtatásai érthetőek ugyan, ám mégis e lgondolkodtató, hogy nem lehetnee valamilyen olyan megoldást találni, amellyel elkerülhető lenne a Btk. fent jelzettekben már említett ilyen gyakori módosítása. A gyakorlatban ugyanis sok nehézséget okoz a büntető anyagi jogi szabályok gyakori módosítása a bíróságok, illetve más jogalkalmazó szervek munkájában is, hiszen az új tényállásokkal megismerkedni, az új tényállásokat a gyakorlatban alkalmazni nemegyszer komoly problémákat vet fel. Ugyanez mondható el a szellemi alkotásokat védő büntetőjogi tényáll ásokra, amelyek módosítása, bár szükségszerű, mégis elgondolkodtató, hogy legutóbb e tényállások 1999 végén, tehát alig két éve módosultak.
