Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1540 javaslat indoklásából is kitűnik, amely szerint szükséges egy új, egységes szemléletű büntető törvénykönyv megalkotása. De kétségtelen, hogy az új büntető törvénykönyv megalkotásáig bizonyos m ódosításoknak helye lehet, ezeknek az indokai fennállnak. Szeretném elmondani, hogy megítélésünk szerint melyek azok az indokok, amelyek a büntető törvénykönyv mostani módosítását lehetővé, sőt szükségessé teszik. Az egyik, hogy olyan nemzetközi kötelezett ségeket vállaltunk, amelyeknek a következményei büntetőjogi törvénymódosításban mutathatók ki. Nem utolsósorban ide tartozik az a folyamat, amely az uniós csatlakozásunkhoz vezető útban fejezhető ki, ezt szakszerű szóval jogharmonizációnak nevezik. Ide tar tozik az a jelenség, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem új formákat, új, hatékonyabb eszközöket kíván, és ugyancsak ide tartozik az az indok is, hogy a közélet tisztaságának igénye megkövetel bizonyos büntetőjogi módosításokat. Nem utolsósorban a sz ámítástechnika gyors ütemű fejlődése is indokolja, hogy a büntető törvénykönyv módosítására most sor kerüljön. Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy a javaslat megfelel az 1998 óta hivatalban lévő polgári kormány büntetőpolitikai célkitűzéseinek, folyto nosságot mutat a választási és kormányprogram megvalósítását célzó 1999es büntetőjogi szigorításokkal. A most előttünk fekvő javaslat legfontosabb módosítása megítélésünk szerint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos szabályok szigorítása körében található meg. Itt üdvözölni tudjuk azt az általános szigorítást, hogy minden súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt bűnszervezet keretében követték el, kétszer olyan súlyos büntetésre számíthat az elkövető, mint eddig. Támogatjuk ezt a módosítást. Ennek a h atásaként, ha bűnszervezet keretében követték el a bűncselekményt, akár 20 évi börtönbüntetést is elérhet a büntetés. A bűnszervezetben való részvétel már önmagában is bűncselekmény lesz, függetlenül az elkövető szerepétől, sőt a bűnszervezet támogatása is bűncselekmény. A szervezett bűnözői életmód során szerzett vagyon minden esetben elkobzásra fog kerülni, kivéve, ha az elkövető a vagyon törvényes eredetét bizonyítani tudja. Itt egy nagyon fontos szabálynak tartjuk, hogy a bizonyítási teher ebben a tekin tetben, tehát a vagyon törvényes eredetének a tekintetében megfordul. A szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmény vádlottja enyhítésre csak nagyon kivételes esetben számíthat. Üdvözöljük a törvényjavaslat néhány fő elemét. Így a közélet tisztas ágához fűződő érdek indokolja, hogy a mentelmi joggal vagy diplomáciai mentességgel rendelkező személyek elleni büntetőeljárásban a hatóságok soron kívül járjanak el az igazság mielőbbi tisztázása érdekében. Hasonló szempontok indokolják a közügyektől elti ltás hatályának kiterjesztését a köztestületi, közalapítványi tisztségekre. A foglalkoztatástól eltiltásnál helyeseljük az erkölcsi szempontok megjelenését, azaz az adott foglalkozás gyakorlására méltatlanná vált személy eltiltását a foglalkozástól. A lelk észek fokozott büntetőjogi védelmével mint közfeladatot ellátó személykénti elismeréssel egyetértünk. Figyelemre méltó változtatás, hogy az eddigiekhez képest a tiltott, tehát kiskorúakról szóló pornográf képfelvételeknek már a birtoklása is három é vig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősül ezután. Fontos módosítás az embercsempészés tényállásának átalakítása úgy, hogy az a schengeni egyezmény követelményeinek, így az Európai Unió elvárásainak megfeleljen. Egyetértünk azzal, hogy a törvény elfogadásával a közélet tisztaságát veszélyeztető vesztegetés büntetése jelentősen szigorodjon. Elfogadjuk azt, hogy az erkölcsileg egyébként teljes mértékben elítélendő és a közélet tisztaságára igen veszélyes vesztegetés elkövetői mentesül hessenek a büntetőjogi felelősségre vonástól, ha leleplezik a vesztegetés másik elkövetőjét, mielőtt annak a kiléte a hatóságok tudomására jutna. Ez a megoldás, tisztelt Ház, azonban csak kísérleti jellegű lehet. Ha ugyanis nem váltja be a hozzá fűzött bűn üldözési reményeket, nem tekinthetünk el a vesztegető és a megvesztegetett egyaránt szigorú megbüntetésétől.
