Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1534 szereznek még le nem leplezett vesztegetésről, azt jelentsék az állam illetékes h atóságainak. A javaslat ennek érdemében szankcionálni rendeli az e speciális feljelentési kötelezettségüknek eleget nem tevő hivatalos személyeket. A javaslat új rendelkezésként szabályozza a vallási tisztelet tárgyaira elkövetett lopás és rongálás cselekm ényeit. Az utóbbi időben sajnálatos módon elszaporodtak a sírok, a síremlékek, a vallási tisztelet tárgyát képező, illetve a vallási szertartások végzésére szolgáló tárgyak elleni támadások. Erre tekintettel a javaslat fokozott büntetőjogi védelmet biztosí t a vallási tisztelet tárgyára elkövetett lopás, illetve az ilyen tárgyra, valamint sírra, síremlékre elkövetett rongálás esetében. Ennek megfelelően a javaslat a lopás minősített eseteként nevesíti a kulturális javak körébe tartozó tárgy mellett a vallási tisztelet tárgyára, illetve a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra elkövetett lopást is. Ez a megoldás azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó tárgyakra elkövetett lopás akkor is bűntettnek minősül és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget ett, ha az adott tárgy értéke kisebb mértékű, azaz a 200 ezer forintot nem haladja meg. Ezekben az esetekben a fokozott védelmet indokolja az is, hogy az ilyen tárgyak az állampolgárok alkotmányban biztosított vallásszabadságának a gyakorlásához kapcsolódn ak, továbbá az a tény is, hogy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken e tárgyak a lopással szemben nehezen védhetők. Hasonló kiemelt védelemben részesíti a javaslat a sírt, a síremléket, a vallási tisztelet tárgyát vagy a vallási szertartás végz ésére szolgáló tárgyat az ilyen tárgyak vonatkozásában elkövetett rongálás esetén. A sírrongálás, a vallási tisztelet tárgya, illetőleg a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyak tekintetében elkövetett rongálás az emberek kegyeleti érzését, vallásos meggyőződését is sérti. Ez indokolja, hogy hasonló védelemben részesüljenek, mint a kulturális javak körébe tartozó tárgyak, régészeti lelőhelyek vagy műemlékek. Röviden a gazdasági bűncselekményekről. A javaslat az időközben a háttérjogszabályokban beköve tkezett módosításokra, valamint a nemzetközi elvárásokra tekintettel módosítja több gazdasági bűncselekmény tényállását. A javaslat a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének tényállásában - a jogbiztonság erősítése érdekében - az "állam által biztosíto tt gazdasági előny" fordulatot elhagyja, és pontosan meghatározza, hogy mely cél jelleggel nyújtandó pénzügyi támogatás vagy más gazdasági előny megszerzése büntetendő, egyidejűleg pontosan meghatározza a bűncselekmény elkövetésének módját is. E bűncselekm ény nagy hasonlóságot mutat a javaslat 70. §ával, a Btk.ba új bűncselekményként beiktatott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése elnevezésű bűncselekménnyel. Az új tényállás felvételével az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérő l szóló egyezmény büntető rendelkezéseinek megfelelő szabály került a Btk.ba. A két bűncselekmény különkülön tényállásban történő szabályozásának indoka, hogy az előbb említett egyezmény rendelkezései megkívánják annak az esetnek a szankcionálását is, am ikor az Európai Közösségek költségvetése úgy károsul, hogy az elkövető a Közösségek felé történő tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon, hiányosan tesz eleget. További indok a külön tartásra, hogy az egyezmény megkívánja a v állalkozások vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása lehetőségének biztosítását, amennyiben a szubvenciós csalást a vezető ellenőrzése vagy felügyelete alatt dolgozó személy követte el. Szintén jogharmonizációs célból került sor a pénzhamisítás törvényi tényállásának módosítására. Az Európa Tanács kerethatározatot bocsátott ki a pénzhamisítással szembeni büntetőjogi védelem erősítéséről, tekintettel az euró közelgő bevezetésére. A javaslat a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően úgy módosítja a tén yállás szövegét és ezzel összefüggésben a Btk.ét, hogy a pénzhamisítás ne csak a forgalomban lévő, hanem a jövőben egy meghatározott időponttól forgalomba kerülő, azonban az elkövetéskor már ismert formájú pénz hamisítására is alkalmazható legyen. A pénzm osás tényállását az 1994. évi IX. törvény 23. §a iktatta be a Btk.ba, amely azóta több esetben módosult. 2000. július hó 1. napján hatályba lépett a 2000. évi CI. törvény, amely a
