Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
1483 végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 199 3. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérga rancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslataina k határozathozatala . Az előterjesztést T/4644. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/4644/23. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Harrach Péter szociális és családügyi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. HARRACH PÉTER sz ociális és családügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sem az általános, sem a részletes vita során alapvető kifogások nem hangzottak el. A benyújtott módosító javaslatok közül a kormány azokkal ért egyet, amelyek a törvényjavaslat szabályai és a hatályos törvényi rendelkezések közötti összhang megteremtésére irányulnak. A külföldiek magyarországi munkavállalásához szükséges engedély alóli mentességre vonatkozó szabályokat összhangba hoztuk az idegenrendészeti szabályokkal. A rendbírság felső hat árának felemelésére irányuló javaslattal úgyszintén egyetértünk. Nem támogatjuk viszont azokat a javaslatokat, amelyek a gazdasági minisztert nem hatalmazzák fel arra, hogy a munkanélkülijáradék folyósításának, valamint a munkanélkülit terhelő együttműköd ési kötelezettség teljesítésének a részletes szabályait rendeletben szabályozza. A Bérgarancia Alapról, valamint a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása kedvezőbb helyzetbe hozza a fizetésképtelen munkáltatók munkavállalóit, miközben Magyarorszá g uniós kötelezettségének is eleget tesz. Mint ismeretes, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításának előterjesztésére részben jogharmonizációs okokból, részben a munkavédelmi hatósági ellenőrzés hatékonyságának, szigorának megerősítése céljából került sor. (19.40) Érthetetlenek voltak azok az ellenzéki kezdeményezések, amelyek az új szabályozás szigorúságán kívántak enyhíteni a munkavállalók biztonságát figyelmen kívül hagyva, ez a munkavállalók biztonságát védő eredeti jogalkotói szándé kkal, a munkavállalók fokozottabb védelmével és a jogharmonizációs igényekkel ellentétes törekvés volt, ezért ezeket az előterjesztéseket nem támogattuk. Nem mellőzhettük a kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálatának kötelezettségét sem. Nem tudtuk elfo gadni azt a javaslatot, amely a 3 millió forintról most 10 millió forintra emelt, a munkavédelmi szigor fokozását jelentő büntetés felső határát 6 millióra kívánta enyhíteni. Végül egy indítvány a munkavédelmi képviselő jogosítványai tekintetében javasolt módosítást. A törvényjavaslat szerint a dolgozók közül választott munkavédelmi képviselő részt vehet bizonyos munkaadói döntések előkészítésében. Álláspontunk szerint indokolatlanul megkötné ez a választott munkavédelmi képviselő személyes mérlegelésére al apított joggyakorlását. Ezzel bürokratikussá válna a képviselő jelenlegi anyagi joga.
