Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
1475 felkészítési időt kell adnunk ahhoz, hogy az önkormányzatok saját rendeletüket megalkossák, és a szakemberképzésre is megfelelő idő szükséges. A másik lényegi vita az ápolási díj körül bontakozott ki. Támogatólag vette tudomásul valamennyi képviselő a jogkiterjesztő intézkedéseket, amelyek a tanulmányokat folytató fogyatékos gyermekek, illetve felnőttek hozzátartozói számára jelentenek változást. Az ellenzéki képviselőtársaim viszont kritizálták a súlyos fogyatékos személy definícióját. Felhívom a fig yelmet arra, hogy a "súlyos fogyatékos" fogalom bár összhangban van az esélyegyenlőségi törvény szerinti definícióval, de például a mozgási fogyatékosok esetében szélesíti a személyi kört. Mivel az ápolási díj és a fogyatékossági támogatás jellegében, funk ciójában teljesen eltérő ellátás, ezért azt gondolom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az esélyegyenlőségi törvényhez készült ajánlásában foglaltak a szociális törvény módosítását közvetlenül nem befolyásolják. Nagyon fontosnak érzem, ho gy sikerült konszenzust kialakítanunk a méltányossági alapon ápolási díjra jogosultak ellátásának mértékét illetően. 2003tól a jelenleginél 20 százalékkal magasabb mértékű lesz az e jogcímen járó ellátás. Ellenzéki módosító indítványok az egyik leghangsúl yosabb kérdésként a hatályba léptetést kezelték. 2003. január 1je helyett 2002. január 1jétől szándékoznak hatályba léptetni a pénzbeli ellátásokat. Én ebből azt olvastam ki, hogy annyira jónak tartják a javaslatainkat, hogy azonnali bevezetésüket sürget ik. De szeretném hangsúlyozni, hogy a színvonalas végrehajtás érdekében felkészülési időre van szükség. Az ellátottjogi képviselő személyét érintő módosító indítványok száma is sok volt. Ellátottjogi képviselőre azért van szükség, mert az ágazat nem rendel kezik dekoncentrált szervezettel. A törvényjavaslat garanciákat tartalmaz az ellátottjogi képviselő fenntartótól és munkáltatótól való függetlenségére. A garanciák a szakmai függetlenség biztosítása szempontjából erős jogosítványok. Az ellenzék azt kifogás olta, hogy az ágazati minisztérium erőteljes centralizációt gyakorol. Viszont ennek ellentmond, hogy az ellátottjogi képviselő intézményektől független működését várják el. Csak úgy biztosítható ez a függetlenség, ha a minisztérium kellő felügyeletet gyako rol a megyékhez helyezett ellátottjogi biztossal szemben. A társadalmi szervezetek szerepével kapcsolatban is érkezett módosítás. Mi nem támogattuk azokat a javaslatokat, amelyek egyértelműen olyan feladatokat biztosítottak volna a társadalmi szervezetek r észére, amelyek a mindennapi intézményi életbe való közvetlen beavatkozást jelentették volna. Tisztelt Ház! A kapcsolódó módosító indítványok közül támogatjuk az ellenzéki képviselőknek az intézményben elhelyezettek gyógyszerköltségének biztosításával kapc solatos pontosító indítványát. Elfogadásra javasoljuk a kormánypárti képviselők által a rehabilitációs intézményekre vonatkozó módosítás szövegéhez érkezett javaslatot. Ez a javaslat a hajléktalanok rehabilitációs intézményében elhelyezettek esetében rugal masabbá tenné az úgynevezett teljes körű ellátás fogalmát. Fontos lépésnek tartjuk a törvényjavaslat által meghatározott külső gondozó, illetve külső intézményi férőhelyek létesítését. Ezek nyilvántartásba vételének kötelezettségét javasolja az indítvány. Egyik fontos eleme a módosításnak a szociális rászorultságnak a meghatározása. A jövedelmi és gondozási rászorultság együttes fennállását határozzák meg a rászorultság alapjaként a benyújtott és elfogadott módosító indítványok. Tisztelt Országgyűlés! Amenn yiben a törvényjavaslat a támogatott módosításokkal elfogadásra kerül, az ellátórendszer korszerűsödik, az ellátórendszer új szemléletű megerősítésére kerül sor, biztosítja az egyes ellátások és szolgáltatások minőségi javításának követelményeit, az egyénr e szabott, differenciált gondozást, az ellátásban részesülők jogainak és jogbiztonságának hatékonyabb és sokoldalúbb védelmét és végül az intézményekben folyó szakmai munka színvonalának emelését.
