Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
119 Megköszönöm frakcióvezetőhelyettes úr felszólalását, és a kormány nevében megadom a szót Kékkői Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr, öné a szó. KÉKK ŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megköszönöm képviselő úrnak a szövetkezeti üzletrésszel kapcsolatos jogelőzmények bemutatását. Valóban, az 1992. é vi II. törvény rendelkezett a szövetkezeti vagyon nevesítéséről. Ugyanakkor nem kellően ismert tény, hogy a szövetkezetek korábban különleges problémáik megoldására rendkívüli anyagi támogatásban részesültek. Az 1991. évi XXV. törvény - a kárpótlási törvén y - alapján a termelőszövetkezetek az általuk használt, majd a kárpótlás során elárverezésre kerülő termőföld ellenértékének megfelelő értékű kárpótlási jegyben juttatott ingyenes vagyont kaptak. Ez jelentős vagyoni támogatást jelentett, hisz 1991. évi ért éken mintegy 20 milliárd forintot tett ki. Ilyen előzmények után a kormány a képviselő úr felszólalásában említett 1049/2001. számú határozatában valóban indokoltnak tartotta a kívülálló üzletrésztulajdonosok hátrányos helyzetének megszüntetését piaci esz közök igénybevételével, amit az üzletrészek állam által finanszírozott vételi ajánlatával kíván megoldani. Az FVM megvizsgálta az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett üzletrésztörvény alapján a megyei földművelésügyi hivatalokhoz benyújtott igén yeket, amelyeket a hivatal befogadott, rendszerezett és azokról számítógépes adatbázist alkotott. A megyei földművelésügyi hivatalok 2001. május végéig többször pontosított és felülvizsgált adatai szerint mintegy 820 ezer érintett mezőgazdasági szövetkezet tel kapcsolatban 222 ezer igényt nyújtottak be az állampolgárok, melynek összege 33 milliárd forint. A kormány felkérésének megfelelően az FVM elkészítette a külső üzletrészesek üzletrészeinek megvásárlásával kapcsolatos eljárási rendet és az eljárással ös szefüggő segédanyagokat. Az üzletrészt megvásárló kft. vételi ajánlatának megjelenését követően a földművelésügyi hivatalok 2001. augusztus 1jétől kezdődően folyamatosan visszaküldik az igénybejelentő lapot és az üzletrészokiratokat valamennyi igénybejele ntőnek, akik az Alkotmánybíróság döntését megelőzően, illetve azután adták be kérelmüket az üzletrész megvásárlására. Az elmúlt egy hónapban a tavasszal beadott és az Alkotmánybíróság döntése miatt okafogyottá vált beadványok közel 80 százalékát az FMhiva talok visszaküldték az érintett állampolgároknak. (8.40) Az üzletrészhasznosító kft. vételi ajánlatának megfelelő új igénybejelentésből országosan 28 ezer érkezett be, és 500 nyilatkozat is megküldésre került a hivatalok részére. Tudomásunk van arról, hog y számos esetben a szövetkezetek élni kívánnak az elővásárlási jogukkal, ami csökkenti az állami felvásárlás költségét. Figyelemre méltó jelenség, hogy a szövetkezetek körében tapasztalható az elővásárlási jogukkal való élés, ugyanakkor szabadpiaci keresle t is mutatkozik, százszázalékos névértéket meghaladó ajánlatok vannak. Mindezek a jelenségek bizonyítják a szövetkezeti üzletrészek valós piaci értékét. A csőd vagy felszámolás alatt lévő szövetkezetekkel szembeni követelésekre külön ki kell térnünk. A kül ső üzletrészek tárgyában hozott kormányhatározat 2001. június 30án csődeljárás alatt nem álló szövetkezetek külső üzletrészeire tesz vételi ajánlatot. Sajnos a külső üzletrészekre adott vételi ajánlat üzleti jellegéből adódóan ez az ajánlat csak az élő üz letrészekre adható. Viszont emlékezzünk rá, hogy bizonyos csődeljárások azért is indukálódtak, hogy a vagyon feloszthatóvá és a követelések kielégíthetővé váljanak. A folyamat üzleti alapra tételéből adódóan a nem üzleti technikák és konstrukciók - kártala nítás - sajnos nem illeszthetők az eljárásba. Az átalakult szövetkezetek esetében jogilag már rendezett folyamatról beszélhetünk, ugyanis az üzletrészek vagy kifizetésre kerültek, vagy részjeggyé alakultak. Előreláthatólag szeptember második felében lehet számítani az érvényes adásvételi szerződések megszületésére és a kifizetések folyamatos elkezdésére.
