Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 28 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1100 Ugyanezt mondhatnám a szociális bérlakás témakörében. Két telep ülésen nyert három pályázat, és ebből két helyen már megépültek azok a szociális bérlakások. Ezt nagyon köszönik, nagyon tiptop lakások, tehát nem szegénylakások épültek. Hallom a többi képviselőtársamtól is - pártállástól függetlenül , hogy az ország tö bb pontján épültek meg ezek a szociális bérlakások. Igaz, hogy jómagam is szorgalmaznám, hogy lehetőség legyen esetleg vidéken használt lakás vásárlására is és így tovább, de gondolom, majd a jövőt illetően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a fels zólalási idő leteltét.) erre is lesz lehetőség és mód. (Sasvári Szilárd: Lehet most is.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Nos, tisztelt Országgyűlés, a kétperces hozzászólások végére értünk. Most Lezsák Sándor képviselő úr következ ik, a Magyar Demokrata Fórum részéről; őt követi majd Kóródi Mária képviselő asszony, az SZDSZből. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetlen témakörrel kívá nok foglalkozni, az iskola világával, az oktatással. A 2000. évi zárszámadás országgyűlési vitáját megelőző hetekben több újság elemezte a költségvetési törvényben meghatározottnál magasabb költségvetési bevétel forrásait és felhasználásait. Ezekben az ele mzésekben nem találkoztam azzal az örvendetes ténnyel, hogy a többletbevételekből jelentős mértékben emelkedhettek az oktatási kiadások. A középfokú oktatásra fordított kiadások például 36 százalékkal, 14 milliárd forinttal, a felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások 16 százalékkal, 33 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési törvényben elfogadott keretet. A kormány minden jel szerint, mihelyt a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, a többletbevételekből elsők között az oktatást részesíti. A t öbbletráfordítások tükröződtek az iskolázási arányok javulásában is. A középiskolai képzésben részt vevők aránya először haladta meg a 80 százalékot, tíz évvel ezelőtt még 70 százalékos volt ez az arány. 17,4 százalékra emelkedett a 1822 éves korcsoporton belül az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulók aránya, ami 10 esztendővel korábban csak 8,5 százalékos volt. A többletforrások lehetőséget nyújtottak a pedagóguskeresetek szelíd emelésére is. A kereseti statisztikák adatai alapján az előző kormá nyzati ciklus alatt, '94 és '98 között 12 százalékponttal maradtak le a pedagóguskeresetek az átlagkeresetektől. (10.00) 1994ben még 6 százalékkal haladták meg a pedagóguskeresetek az országos átlagkereset összegét. 1998ban viszont már 6 százalékkal elma radtak az országos átlagtól. Ezt a nagy mértékű pozícióromlást még a Bokroscsomag sem magyarázza, hiszen a beruházások és a kormányzati kiadások visszafogása hátrányosan érintette a gazdasági terület kereseteit is. Az 1998ban hatalomra került polgári kor mány következetesen növelte a pedagógusbéreket, ez történt 2000ben is, és ennek köszönhetően 2001ben várhatóan már közel azonos összegű lesz a pedagógusok átlagkeresete az országos kereseti átlaggal. A jövő évben, 2002ben számításaink szerint a béremelé sek hatására már 112 százalékra növekszik a pedagóguskeresetek átlagkeresetekhez mért előnye, és ez az előny folyamatosan nő 125 százalékig 2006ra. Sajnálkozva láttam, tisztelt Ház, a beszámoló adataiból, hogy a pedagógusszakvizsgára és továbbképzésre e redetileg szánt 400 milliós állami támogatás mintegy egyötöde kihasználatlan maradt. Remélem, hogy ebben a kihasználatlanságban nem a pedagógustársadalom érdektelensége tükröződik, hanem a felnőttképzés és továbbképzés megoldatlansága, amely helyzeten a fe lnőttképzésről szóló törvény idei elfogadása minden bizonnyal javítani fog. Eddig évente mintegy 15 ezer pedagógus vette igénybe továbbképzése során ezt a támogatást. Tisztelt Ház! Az értékelési és minőségbiztosítási programok működtetésére szánt keret kih asználtsága csak 90 százalékos volt. Ennek a keretnek a többségét a Comenius 2000 Közoktatási
