Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
106 Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, így a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét is lezárom. Megkérde zem Benyhe István államtitkár urat, most vagy a későbbiekben kíváne válaszolni. (Jelzésre:) A későbbiekben kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, SZDSZ: "Háttal Európának - LVI." címmel. Tessék, képviselő úr! (Közbeszólás a Fidesz sor aiból: Bírod még?) BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ebbe a sorozatba sajnos nagyon beleillik a mai témám: a státustörvény fogadtatásáról szeretnék beszélni. Mint önök is tudják, két és fél hónappal ezelőtt, június 19én az Orszá ggyűlés többsége elfogadta azt a törvényt, aminek az a címe, hogy a szomszéd országokban élő magyarokról, és amelyet státustörvényként ismerünk. Ezt megelőzően, még mielőtt a vita elkezdődött volna, interpellációban is megkérdeztem a kormánytól, mit szólna k ehhez a törvényhez a szomszédok. És amikor ezt kérdeztem, nem egyszerűen a szomszéd országok kormányaira gondoltam, hanem mindenekelőtt a szomszéd országok polgáraira, az erdélyi románokra, a délszlovákiai szlovákokra, a kárpátaljai ukránokra, a vajdasá gi magyarokra. Mert nem az a kérdés, hogy mit szól Nastase román, Dzurinda szlovák, Djindjics szerb miniszterelnök - velük valamiben meg lehet egyezni. Velük szemben lehet élni Magyarország sokkal kedvezőbb nemzetközi pozíciójával. Az igazi kérdés az, hogy mit szólnak a polgárok, akik a szomszéd országok többségi népességéhez tartoznak. Ezért is kérdeztem márciusi interpellációmban, hogy készíttetette a kormány - amely közvéleménykutatásban vizsgálta a magyarok véleményét a státustörvényről - arról is köz véleménykutatást, hogy a szlovákok, a románok, a szerbek, a horvátok, az ukránok mit szólnak ehhez a törvényhez. Amióta a törvény megszületett, tudjuk a választ erre a kérdésre. Romániában a többségi román népesség 87 százaléka ellenzi a státustörvény rom ániai alkalmazását. A romániai magyarok többsége támogatja. Ez, tisztelt Országgyűlés, azt jelenti, hogy sikerült egy olyan konfliktust teremteni a romániai románok és a romániai magyarok, a román nép és a magyar nép között, amilyen a második világháború ó ta nem volt ebben a térségben. Emellett sikerült olyan rossz sajtót teremteni - Magyarországnak?, nem, nem Magyarországnak, hanem a magyar kormánynak, a jelenlegi miniszterelnöknek, amilyen rossz sajtója a demokratikus országokban a magyar kormánynak, a ma gyar miniszterelnöknek a hatvanas évek vége óta nem volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországnak fél évszázadon keresztül nem volt szuverenitása, Magyarország nem volt szuverén ország, Magyarországnak nem volt, nem lehetett önálló külpolitikája. Most v an. Ez a helyzet mérhetetlenül megnöveli a mindenkori magyar kormányok felelősségét. Az, amit a státustörvény megszületése óta a magyarromán, a magyarszlovák viszonyban tapasztalunk, azt mutatja, hogy a jelenlegi magyar kormány nem tudott élni ezzel a fe lelősséggel. Azt a pozíciót, amivel rendelkezik, arra használja, hogy árt a magyar kisebbségek és a többségi népesség, a magyar nép és a szomszéd népek kapcsolatának. Néhány hónap alatt sikerült olyan károkat okozni, amelyek jóvátétele hosszúhosszú éveket fog igényelni. Köszönöm, hogy meghallgattak.
