Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
1043 A zárszámadási törvényben a költségvetési tö rvény több ponton módosulni fog. A kormány felhatalmazást kér a 37. §ban, hogy az agrárhitelek 2000. évi kezességvállalási keretéből megmaradt 10 milliárd forint felhasználásra kerülhessen. Meg kell jegyeznem természetesen, hogy erre nagy szükség is van 2 001ben, hiszen a tavalyi évi 65 milliárdos kezességvállalás helyett 2001re mindösszesen 15 milliárd forintot terveztek, ami természetesen elégtelen. Számomra érthetetlen ez a nagy különbség, hiszen az elmúlt évben az új gazdahitelek és a termelés minőség i támogatása tekintetében ezen költségvetési tétel igénybevétele valóban előrelépést jelentett. A kibontakozási hitelkonstrukció megvalósítása is pozitív lehetett volna, ha az elbírálás lassúsága és az elosztás logikája nem halad szembe a valós folyamatokk al, így aztán alig érzékelhető hatása volt ennek. Ennek tükrében kicsit érthetetlen is számomra, hogyan lehetett így gazdálkodni, hogy 10 milliárd forintot nem tudtak kiadni a leginkább eladósodott termelők konszolidálására. Úgy gondolom, hogy nem a pályáz atokkal volt probléma. Pozitív fejleménynek tartom ugyanakkor, hogy a többször prolongált, éven belüli 70 százalékos állami kezességgel biztosított hitelek beváltásából keletkezett, állammal szembeni kötelezettség elengedésre kerül, és a költségvetési törv ényben meghatározott január 1jei határidőt, amely szinte mindenki számára betarthatatlan volt, hiszen a termelőknek nem volt hatása arra, hogy a bank mikor váltja be az államnál ezt a kezességet, november 15ére el kívánják tolni. Érthetetlen ugyanakkor s zámomra, hogy az agrárgazdasági társaságok hiteleinek kezességvállalásából százmillió forintos állami kötelezettség keletkezett. Az Állami Számvevőszék szerint az Agrárrendtartási Hivatal és a garantőr szervezetek egyaránt nem rendelkeztek információval ez en cégek más irányú eladósodottságáról, így történhetett meg, hogy ilyen mértékű állami kötelezettség keletkezett. Egy kicsit értetlenül állok ez előtt a megállapítás előtt, természetesen nem vitatva ennek valódiságát, csak nagyon furcsának tartom, hogy il yen felelőtlen hitelkihelyezés valósulhat meg. Bár a kezességvállalások tekintetében már előttem Kis Zoltán képviselőtársam is említett erre példákat, én megemlíteném a tíz kicsi konzervgyár esetét, amelyben két kisgazdapárti képviselőtársunk is érintett. 2,3 milliárd forintos segítséget kaptak az orosz válság következtében. Ez nem is lenne akkora baj, ha ebből a mai napig nem keletkezett volna már 1,4 milliárd forintos kötelezettsége az államnak, hiszen a bankok beváltották az állammal szemben ezt a szokat lan, százszázalékos kezességvállalást. Ez olyan mértékű juttatás, ami, úgy gondolom, etikátlan és teljesen elfogadhatatlan. E mellett az 1,4 milliárd forintos állami kötelezettség mellett meg kell jegyezzem, hogy ami az idei évi mezőgazdasági termelői támo gatási és beruházási támogatási keretet terheli, mindössze 95 millió forintot fizettek vissza. Kíváncsi vagyok, hogy a 2,3 milliárdból a továbbiakban mennyit fizetnek vissza. Az osztogató politika részeként a kormány gáláns ajá nlatot tett a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztulajdonosoknak, ezt el kell ismerni. Ennek során az alanyi jogú külső üzletrésztulajdonosoknak és majd decembertől a nyugdíjas szövetkezeti üzletrésztulajdonosoknak az üzletrészét a '92. évi kibocsátási névértéken fogják megvásárolni. Természetesen örülünk annak, hogy a kritikánk meghallgatásra talált és a szövetkezeti nyugdíjas tagok is bekerültek ebbe a körbe, ugyanakkor a rendszer még továbbra is igazságtalan, hiszen a csődbe jutott és felszámolt szer vezetek üzletrésztulajdonosai sem tehettek arról, hogy mi történt a vagyonnal, és nem volt befolyásuk a gazdálkodásra. Mind szép választások előtt ez az ígéret, és meg is értjük, hogy valamiféleképpen az agrárgazdaságban bekövetkezett gazdasági kudarcot k orrigálni kell, és ilyen formában próbálja meg a kormány ezt a sebet begyógyítani, ugyanakkor azt viszont abszolút mértékben nem értjük meg, hogy ennek a költségvetési igényét, amely 100110 milliárd forint, miért nem a jelenlegi többletbevételekből finans zírozza a kormány. Erre vonatkozóan megtaláljuk a törvényben azt, hogy felhatalmazást kap a Magyar Fejlesztési Bank, hogy felvegyen hiteleket, bocsásson ki kötvényeket, a
