Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz):
101 betéti társaságokba kényszerítették, amelyekben gyakorlatilag idegen tőke tulajdonában van a gyógyszertár. Idővel a tulajdonrészeket adjákveszik, és így a személyi jogos, a gyógyszertárak szakmai és működési biztonságáért felelő s gyógyszerész sokszor akaratával nem egyező, ismeretlen tulajdonostársak között találja magát, ráadásul többségi tulajdonosok között. A kialakult lánc- és tőketulajdonok bizonyíthatóan monopolhelyzetbe kerülvén drágítják a gyógyszerellátást, növelik a gyó gyszerforgalmat, pénzt vesznek ki a beteg és a társadalombiztosítás költségvetésének zsebéből. Mindezek miatt - és ez a harmadik sarokpont - a gyógyszertárak működésének rendjét az uniós tagállamok nagy többségében a koncessziószerű rendszer jellemzi. Ez a rendszer lakosságszámra - nálunk 5 ezer főre - és területre engedi a gyógyszertárlétesítést, és az ellátásért felelőssé teszi a gyógyszerészt. A szabályozás olyan irányba hat, hogy a gyógyszertárműködtető szakmai és gazdasági döntései harmonizáljanak eg ymással, azaz a személyi jogos gyógyszerész és a vagyontulajdonos személye lehetőség szerint azonos legyen. Ezért az Európai Unió tagállamainak döntő többségében a gyógyszertártulajdonviszonyt a következő jellemzi. A gyógyszertár jogi személyiséggel rende lkező társaságok által nem működtethető. A gyógyszertár a jogtulajdonos gyógyszerész egyéni vállalkozásaként működik. És végül: gyógyszertár nem gyógyszerész tulajdonos birtokában nem lehet. Mindezek alapján nem lehet vitás, hogy a gyógyszertári törvényt a most tárgyalt törvényjavaslattal módosítani kell, de lényegesen több helyen, mint amit az előterjesztésben látunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 11. pontjában szereplő módosító javaslatban lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a hozzátartozói szemé lyi jogot ennek birtokosa vagy birtokosai átengedhessék a gyógyszertárat vezető gyógyszerésznek, hasonlóan ahhoz, ahogy a személyi jog jelenleg is átengedhető. Úgy gondoljuk, hogy cél az örökölt jogok időtartamának lerövidítése, vagyis az a cél, hogy mielő bb szakember tulajdonos vezethesse a gyógyszertárat. Másfelől a javaslatunk azt is szeretné elérni, hogy a hozzátartozói jog esetleges hosszú, 510 éves fennállása alatt ez a jog ne veszítsen értékéből, védeni tudjuk a gyógyszertártulajdonos halála után a család vagyonát. A 12. pontban javasoljuk, hogy a hozzátartozói személyi jog időtartama maradjon a jelenlegi öt év a javasolt tíz év helyett. Itt is az a szempontunk, hogy a gyógyszertár jogtulajdonosának halála után az átmeneti időszak minél rövidebb leg yen, ne veszélyeztesse a gyógyszertár folyamatos működését. Nem találtunk olyan uniós irányelvet, amely indokolná a hozzátartozói személyi jog felemelését ötről tíz évre - éppen ellenkezőleg. Az egyes tagországok törvényeiben az ennek megfelelő szabályozás ok időtartama csak egykét év. Ausztriában lehet legtovább, öt évig a túlélő házastársnak személyi joga. Mi is elegendőnek tartjuk ezt az időt arra, hogy az örökösök a legjobb vagyoni döntést hozhassák meg. Az ajánlás 14., 15., 16. és 18. pontjai alatti ja vaslataink tartalmilag összefüggenek. Céljuk a magyar gyógyszertárak repatriálása, az 1994es törvényalkotói szándéktól eltérő vadprivatizáció lenyesegetése. A zsebszerződések lehetőségét, úgy gondoljuk, meg kell szüntessük a gyógyszerellátásban is. Nem fe lejthető, hogy ma a magyar gyógyszertárak száma körülbelül kétezer, ezekből legalább kétszáz külföldi befektetők tulajdonában van. A láncgyógyszertárak révén jelentős tőkekoncentráció ment végbe az utóbbi hat évben, melynek legfontosabb szereplői a gyógysz ernagykereskedők és gyártók voltak. Természetszerűen, ahol ezek a monopóliumok megjelennek, jelentős befolyással lesznek a gyógyszertárak forgalomösszetételére, a készletezés gyakorlatára, és az extraprofit érdekében teszik nyilván mindezt. Megjelenik e z a lakossági gyógyszerterhek növekedésében is; egyre több adat szól amellett, hogy az idegen tőke a gazdaság, a reálszféra más területén elszenvedett veszteségeit sokszor, és előfordult nem is egyszer ilyen, a gyógyszertárat működtető társasággal nyeleti le. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet véletlen, hogy a gyógyszertártulajdonlás súlyos anomáliáira mindkét oldalon felfigyeltünk, és ezt mutatják a nagyszámú módosító indítványok. Például Csáky képviselő úr javaslatai is ebbe az irányba mutatnak. Mi enn él is tovább megyünk: javasoljuk, hogy abban az esetben, ha a gyógyszertárat betéti társaság működteti, annak tagjai csak
