Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
242 Amikor ilyen csodálatos termések ígérkeznek, mint ami most is jelentkezik a 2001. évben, habár a várva várt termések nem érik el azt a becsült összeget, ami kora tavasszal még megállapítható volt, de még mindig van olyan felesl eges mennyiségünk - zárójelben mondom, hogy felesleges, mert nem felesleges itt semmi , aminek kellőképpen árat kell adni és megfelelő áron eladni. Éppen ezért felvetődött a gazdákban éppen a múlt héten Kunszentmártonban, a tiszazugi napokon komoly vitánk volt a másik képviselővel, Jauernik Lászlóval is, hogy igenis valamilyen megoldást kell találni. Kell találni azért, mert ez a termék mindig segítette a magyar mezőgazdaságot évtizedeken, évszázadokon keresztül. Éppen ezért kérdezem az államtitkár urat, a z FVMet, hogy ennek a lehetőségnek hogyan tudnánk eleget tenni, hogy a mérhetetlen elkeseredés... - mert higgyük el, bármennyire próbáljuk ezt naponként mondani, egyre jobban gyűrűzik a gazdákban az a rendkívüli gondolat, hogy "abbahagyjuk, mit csináljunk , de nincs más választás, termelni kell, mert az ország asztalára kenyeret kell tenni". Ez természetesen ösztökéli őket a hogyanra, hogyan lehetne ezt megoldani, hogyan kapnánk többet érte. Éppen ez a kérdés vetődött fel a minap, hogy igenis az exporttéma mennyire áll, hogyan áll az FVM ehhez a kérdéshez, mert van búzánk felesleges. Próbáljuk ezt kivenni azoknak a kereskedőknek a kezéből, akik azt mondják, hogy nem adnak többet érte, mert pillanatnyilag ennyi a tőzsdei ár. A magyar paraszt alig várja az ara tást, hiszen most lesz PéterPál, a hivatalos aratási kezdés. A gazdák elkeseredett állapotban vannak, mert a költségek, amit a búzatermésre ráfordítanak... - mondhatnám ezt szélesebb rétegre is, más növénytermesztésnél is ugyanez a helyzet, de itt e pilla natban a hagyomány szerint az életről van szó, a búzáról. Erre szeretnének a gazdák megnyugtató választ adni, és én is, hogy tudjak válaszolni, és megnyugtató választ tudjak ezekre a rendkívüli dolgokra adni. Erre kérem a mélyen tisztelt államtitkár urat, rajta keresztül a kormány azon tagjait, akik kötődnek a mezőgazdasághoz. Nem szabad elfelejteni - sokat beszélünk róla, unosuntalan , és amíg ezen komolyan nem változtatunk, nem lehet abbahagyni. Ismételten kérem az államtitkár urat, adjon megnyugtató vá laszt, amit tovább tudok vinni a vidékre, az én körzetembe, az én megyémbe, JászNagykunSzolnok megyére is vonatkoztatva. Ebben látja a parasztság e pillanatban a megoldást. Ha belső kereskedők nem tudják, raktárak nem állnak igazán rendelkezésünkre, akko r az exporttámogatást, illetve az exportkivitelt próbáljuk szorgalmazni. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Jelzi Kékkői Zoltán államtitkár úr, hogy reagálni kíván. Megadom a szót az államti tkár úrnak. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is a garantált árat vetette fel ismét. Az élelmezési célú búza garantált ára nem piaci ár. Az agrárpiac i rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény írja elő a tárca részére annak meghirdetési kötelezettségét, illetve mértékére vonatkozóan meghatározza, hogy a termelői önköltségi ár 70 százalékát nem érheti el. Ha most ennek a képviselő úr utánaszámol, ennek valóban megfelel a garantált ár. De gondolom, nem ez a probléma. Az elmúlt két évben Magyarország átlagosan mintegy 600 ezer tonna búzát exportált közel ötven országba. Legnagyobb vevőink Lengyelország, Marokkó, Olaszország, Spanyolország, BoszniaHercegov ina, Románia, Törökország és Németország. A Nemzetközi Gabona Tanács becslése szerint a világ 2001. évi búzatermése előreláthatóan 577 millió tonna lesz, amely az előző évhez viszonyítva 4 millió tonnával kevesebb. A folyó évi várható felhasználás mintegy 600 millió tonna, amely az előző évit 5 millió tonnával haladja meg. Ebből következik a készletek csökkenése, és így Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a belföldi termés egy részét külföldön a megfelelő időben értékesíthesse.
