Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Szükséges-e a Keleti-főcsatorna Vízmű Rt. részvétele Debrecen megyei jogú város vízellátásában?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter:
230 Lezsák Sándor (MDF) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Szükségese a Keletifőcsatorna Vízmű Rt. részvétele Debrecen megye i jogú város vízellátásában?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Végül: Lezsák Sándor, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési és vízügyi miniszter úrnak: "Szükségese a Keletifőcsatorna Vízmű Rt. részvétele Debrecen megyei jogú város vízellátásában?" címmel. Tessék, képviselő úr! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ez a kérdés több mint egy esztendővel ezelőtt született, de úgy tudom, még ma is idős zerű. Debrecen ivóvízellátása '76ig kizárólag mélyfúrású kutak vizéből történt, ez a víz közmegelégedésre jó minőségű ivóvíz volt és télennyáron stabil hőmérsékletű. Az akkor 200 ezer fő alatti debreceni lakosság vízfogyasztása nyári időszakban a 140 eze r köbméteres mennyiséget is elérte, és az akkori trendeket figyelembe véve szükségszerű döntés volt az a törekvés, hogy a város alatti vízszint süllyedésének elkerülése érdekében fokozottabban kell a felszíni vízforrásokra is támaszkodni a város ivóvízszü kségletének biztosítása érdekében. Ezt követően került sor a Keletifőcsatorna ivóvizének az ivóvízszolgáltatásba történő bevonásába. A döntéssel vállalt hátrányokat mindenki elfogadta, hiszen az akkori fogyasztás mértéke mellett egyszerűen nem volt más v álasztás a vízigények fedezése érdekében. Hátrány volt a lényegében gyengébb minőségű víz és a tisztítás költsége, hátrány a 25 kilométeres távolságból történő víznyerés költségigénye és hátrány a télen túlontúl hideg, nyáron viszont túl meleg felszíni víz hőmérséklete. Időközben rendkívül megdrágultak a vízdíjak, és emiatt nagyon megfontoltan használ vizet a debreceni lakosság. (15.10) A nagyobb, 230 ezer körüli lakosságszám ellenére a nyári csúcsfogyasztás a régi fogyasztás fele, 70 ezer köbméter, más idő szakban pedig 50 ezer köbméter körüli; ezek elmúlt évi és azelőtti adatok. Visszaállt tehát az a fogyasztás, amit korábban kizárólag mélyforrású kutak vizéből is fedezni lehetett. Felvetődik a kérdés, szükségese a továbbiakban gyengébb minőségű és drágább felszíni vízzel keverni a kutak vizét - kérdezik MDFes barátaim Debrecenből, és kérdezem én a miniszter urat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A kérdésre dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszte r úr válaszol. Tessék! DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Debrecen az ivóvízellátás tekintetében valóban sajátos helyzetben van, hiszen ilyen irányú igényét két forrásból, a felszín al atti kutakból és felszíni vízbázisból elégítjük ki. A felszín alatti vízkészletek felhasználása korlátozott, mivel a túlzott vízkiemelés tartós réteg- és talajvízszintsüllyedést okoz. Éppen ezért Debrecen esetében a Keletifőcsatorna ivóvízszolgáltatásán ak bevonására is sor került. A jó minőségű felszín alatti vizeink hosszú távú megőrzése érdekében az elsők között indítottuk el Debrecen város ivóvízbázisainak állapotfelmérését. A részletes vizsgálat megállapította, hogy a működő három rétegvízműből kettő ből a kitermelést növelni nem lehet, sőt, inkább mérsékelni kell annak érdekében, hogy az elszennyeződés veszélye csökkenjen. A hiányzó vízkészlet egy része a védettnek minősített harmadik vízbázisból biztosítható, azonban ez nem elegendő a város
