Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
14 Európai Uniónak, hogy kellő pontossággal és gyorsasággal képes arra, hogy az európai uniós joganyagot a magyar jogrendszer részévé tegye. A harmadi k előfeltétel pedig az volt, hogy az Európai Unió lássa: a csatlakozáshoz szükséges intézmények felépítéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzek jól elkülönítetten és garantáltan rendelkezésre állnak. Örülök annak, hogy a költségvetés tervezésekor a Pénzüg yminisztérium, illetve elfogadásakor a parlament olyan döntéseket hozott, amelyekből mindenki láthatja, hogy a kétéves költségvetésben az intézményfejlesztéshez szükséges pénzeket jól elkülönítetten kezeli a magyar parlament. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! En gedjék meg, hogy azt is elmondjam önöknek, hogy az elmúlt félév tárgyalásai során az európai uniós tárgyaló partnerünk - aki nem volt könnyű tárgyaló fél; igaz, mi sem voltunk azok - kellő rugalmasságot tanúsított, és meglehetősen sok magyar igényt fogadot t be. Ezeket most nem fogom mind felsorolni, de néhányat azért szeretnék megemlíteni az önök számára. Például elfogadták azt a magyar igényt, hogy a takarékszövetkezetek minimum alaptőkekövetelménye ne legyen olyan magas, mint az Unióban, mert ezzel a tel jes magyar takarékszövetkezeti rendszer valószínűleg tönkrement volna. Hasonlóképpen sikerült elérnünk azt, hogy a magyar szennyvízhálózat kiépítésénél megfelelő idő álljon rendelkezésünkre, és ezt a magyar költségvetés és a magyar családok és adófizetők t eherbíróképességével összhangban ütemezhessük. Voltak nagyon nehéz fejezetek, ahol intellektuálisan is komoly kihívást jelentett olyan kompromisszumokat találni, amely mindkét fél számára elfogadható volt; ilyen volt például a gyógyszerkérdés, azok a kérd ések, amelyek a gyógyszerek szabadalmaira vonatkoztak - de itt is sikerült kompromisszumot találni. A félév végén azonban, tisztelt hölgyeim és uraim, eljutottunk a két legnehezebbnek tűnő és legbonyolultabb kérdéshez, úgymint a munkaerő szabad áramlása és a termőföld kérdése, amelyet - szeretném önöket ismét emlékeztetni erre - az Európai Unió nem a mezőgazdasági fejezet keretében, hanem a tőke szabad áramlása fejezetében tárgyal, ezzel is jelezvén, hogy nem mezőgazdasági kérdésnek vagy nem elsősorban mező gazdasági kérdésnek, hanem sokkal inkább beruházási tőkekérdésnek tekinti a termőföldvásárlás ügyét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében tehát azt tudom mondani önöknek, hogy a már említett területeken kívül az elmúlt félévben sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a szennyezőanyagkibocsátás területén, a veszélyes hulladékok égetése területén és a csomagolási hulladékok kezelése területén. Sikerült elfogadtatnunk, hogy az ide vonatkozó szabályokat csak a magyar adófizetők teherbíró képessé ge szempontjából elfogadható ütemben leszünk képesek megvalósítani. Sikerült elérni, hogy 2008 elejéig fenntarthatjuk a távfűtés, a háztartási tüzelőanyagok és a közétkeztetési szolgáltatások alacsonyabb áfaszintjét; ezek a szolgáltatások az Unión belül ne m tartoznak a kedvezményes áfakategóriába, hanem az általános szabályok alá kellene őket vetni. Magyarország megteheti, hogy mégsem így jár el, hanem a kedvezményes kategóriába sorolja ezeket a termékeket. Engedjék meg, hogy azt mondjam, múlhatatlanul szük ségünk is volt arra, hogy elérjük ezt a kedvezményt; látható a felsorolt témákban, hogy ezek nagyon komoly szociális kérdéseket érintenek. Felvetődött az is, hogy a nullakulcsos áfa termékkörébe sorolt áruknál milyen engedményeket lehet elérni. Szeretném ö nöknek elmondani, hogy erre semmi esély nincs és nem is volt, az Európai Unió ugyanis nem ismeri az áfa esetében a nulla kulcsot, ezért nem is fogadta el még csak tárgyalási alapként sem azt, hogy Magyarország ilyen igénnyel lépjen fel. Tárgyalni csak arró l volt hajlandó, hogy mely termékek tartoznak majd a kedvezményes és melyek az általános besorolású kulcs körébe. A következő eredményről szeretném önöket tájékoztatni. Az elmúlt félévben elértük azt, hogy a másodlagos lakóhely tekintetében öt évig fennmar ad az engedélyezési eljárás. Tehát nekünk, magyaroknak továbbra is módunk van arra, hogy egy saját szabályrendszert megalkotva, öt éven
