Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1233 hogy úgy védekezzen, úgy próbálja a helyzetet túlélni, hogy visszamenőlegesen megmásítja az emlékeit. Ez egy természetes életrea kció, ami megengedhető a túlélés szempontjából, de a parlament sorai között nem. Ezzel Font Sándor képviselőtársam - aki éppen most ment ki - véleményére szeretnék reagálni. Ugye ő sem gondolja komolyan, hogy az Antallkormányzat idejében csak elvi döntés született az autópályaépítésről. Ugye ő is emlékszik arra, hogy az M1es autópálya vonatkozásában 1993ban, az M5ös autópálya vonatkozásában pedig egyenesen 1994ben, a választás első fordulója előtt két héttel írt alá koncessziós szerződést az akkori mi niszter a magyar kormány nevében, nemzetközi kötelezettséget vállalva mindazokra a pénzügyi kondíciókra, amelyek a későbbi szerződésben hatályba léptek. Ő azt mondta, a Postabanknál bezzeg meg tudtuk oldani ezt a terhet, míg az előző kormány nem tudta az a utópályánál megoldani. Nos, remekül megoldották, 200 milliárd forintnyi konszolidáció után 25 milliárddal kívánják értékesíteni, de még így sem kel el. A Postabankban vállalt kötelezettségeket talán felmondta a kormány? Pedig az csak egy postabanki kötelez ettség volt, nem pedig a kormány által aláírt. A részletesebb, hosszabb felszólalásomban ezt ki is fogom fejteni. Súlyos memóriazavar van azon az oldalon. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Lesz erre lehetősége a képviselő úrnak. Sajnos, meg kell szakítanom a hozz ászólását a két perc leteltével. Ugyancsak két percben megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtá rsaim! Braun Márton képviselőtársam helyesen említette a hitelintézet feladatával kapcsolatban azt, hogy részt kell vegyen az állami források korszerű, hatékony és bankszerű kihelyezésének megtervezésében. Azt hiszem, hogy a c) pontot jó lenne kiegészíteni valamivel. Szakemberként valamennyien tudjuk, hogy a hatékony kihelyezés egyik igen jó módszere lehet az értékelemzés, tehát a költség és a várható haszon viszonyának összehasonlítása. Ebből az következik, hogy a költség növekedhet, ha a haszon a kihelyez és következtében még nagyobb mértékű. Amikor annak idején a közbeszerzési törvényt vitattuk, beadtam egy módosító javaslatot - amit a parlament, hála istennek, elfogadott , azt tudniillik, hogy az ajánlatkérő felszólíthatja az ajánlattevőt értékelemzés el készítésére - sajnos nem kötelező jelleggel szerepel ez a közbeszerzési törvényben, hanem feltételes módban van megfogalmazva , mert nyilvánvaló, hogy kisebb beruházásoknál nincs gond, de jelentős beruházásoknál az értékelemzést feltétlenül el kellene vég ezni ahhoz, hogy a pénzeszközök hatékony kihelyezése valóra váljon. Köszönöm azt, hogy ezt elmondta Braun képviselőtársam, azonnal szaladok le és beadok ezzel kapcsolatban egy módosító javaslatot, mert nyilvánvaló, hogy ez elősegíti a pénzeszközök jobb fel használását a nemzetgazdaságban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Két percben megadom a szót Braun Márton képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Eln ézést, hogy nem tanúsítok önmérsékletet, annak ellenére, hogy ezt egyszer már megtettem. Képviselőtársaim, három éve ülök itt önök között, és még mindig tudok újat tanulni önöktől. Az 199899es költségvetési vitában már szembesültem azzal, amit Kovács Kál mán képviselőtársam mondott, hogy egy centiméter autópályát nem épített a jelenlegi kormány Magyarországon, most pedig azt kell látnom, hogy gyakorlatilag önök sem. Önök
