Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
6 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök úr. Megadom a szót a miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : (Hangosítás nélkül:) Elnök Úr! Tisztelt Ház! ELNÖK (dr. Áder János) : Miniszterelnök úr, lehet, hogy berozsdásodott a készülék a téli szünetben (Derültség.) , úgyhogy egy kis türelmet kérnék! (Derültség, moraj. - Mikrofont helyeznek a miniszterelnök elé.) Talán a két mikrofon együttesen elég lesz ahhoz, hogy elmondhassa a hozzászólását. A miniszterelnök urat illeti a szó. ORBÁN VIKTOR minisztereln ök : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm önöket a mai napon, amely egyben az új évezred első parlamenti ülésnapja is. Úgy érzem, úgy illendő, hogy az új évezred első ülésén megbecsüléssel és kegyelettel megemlékezzünk azokról, akik a történelmünk folyamán küzdöttek a magyar nemzet függetlenségéért, népünk szabadságáért, nyelvünk megőrzéséért és a keresztény értékek érvényesüléséért; nélkülük ma nem lenne Magyarország, nélkülük ma nem tarthatnánk itt, a magyar polgárok akaratából az új évezred első ülését. Annak, hogy most mindannyian itt vagyunk... (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.) Az a tény, hogy most mindannyian itt vagyunk, ez mindannyiunk, egykoriak és maiak közös sikere, és fényesen bizonyí tja azt, hogy felesleges ember még nem született, mindenkire szükség volt, hogy idáig eljussunk, és mindenkire szükség van, hogy továbbléphessünk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miközben erre a mai rövid felszólalásra készültem, átszaladtam, végigfutottam a m ögöttünk hagyott esztendő parlamenti teljesítményeiről szóló beszámolókat. Azokban - mint ahogy, gondolom, önök is olvasták - magam is azt találtam, hogy a Magyar Országgyűlés az elmúlt esztendőben 80 érdemi döntést hozott, és ebből 45öt kétharmadnyi támo gatással alkotott meg. Ez azt mutatja, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy szemben a szócsaták hevessége kialakította képpel (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.) , szemben a nyilvánvalóan felhevült testtel elmondott parlamenti hozzászólásokkal (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.) a valóság az, hogy a legtöbb döntésben, a meghozott döntések több mint felében (Csige József közbeszól.) valójában a tisztelt Ház képviselői között széles egyetértés volt. Ez számomra azt mutatja, hogy sok olyan kérdés van, amelyben, ha be szélünk egymással, amelyben, ha aprólékosan egyeztetjük az elgondolásainkat, akkor a közöttünk meglévő, nem elhanyagolható különbségek ellenére is egyetérthetünk, és ha egyetértünk, akkor akár össze is foghatunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán emlékezne k rá, hogy korábban, minden év elején megpróbáltam néhány pontban - volt, amikor 40 pontban, volt, amikor 37 pontban - összefoglalni az előttünk álló évad feladatait. Úgy érzem azonban, most, hogy átléptük az új évezred küszöbét, erre már nincsen szükség. Hiszen, úgy érzem, talán most már egyre több képviselő előtt, de ami talán - remélem, nem veszik sértésnek - még ennél is fontosabb, egyre több választópolgár előtt kezdenek kibontakozni annak a világnak a körvonalai, amelyben a következő tízegynéhány esz tendőnket, reményeink szerint, békében és egészségben leélhetjük. Ma már kezd kibontakozni annak az új rendszernek a képe, amelynek érdekében tíz esztendővel ezelőtt mindannyian együtt és közösen belevágtunk abba, amit rendszerváltoztatási kísérletnek szok ás nevezni. Ma már láthatjuk, tisztelt hölgyeim és uraim - az elmúlt két és fél év nem sok kétséget hagyott efelől , hogy a következő évtizedek Magyarországon a családok köré fognak
