Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
892 óra között egy ó ra időtartamban, vagy mondjuk másfél óra időtartamban 1 óra és fél 3 között foglalkoztatják, az miért számít nappali munkavégzésnek. Hasonló tartalmú szabályozás a délelőtti és a délutáni munkarend között is fellelhető. Már most szeretném jelezni, azzal ka pcsolatban természetesen nem érdemes filozófiai vitába bocsátkozni, hogy délután 2 óra és 4 óra között nappal van vagy délután, természetesen nem kívánok részt venni egy ilyen parttalan vitában; de azt határozottan szeretném leszögezni, hogy nem lehet napp ali munkának minősíteni az akár csak fél órára elrendelt munkavégzés időpontját sem, ha az egyébként teljesen vitathatatlanul ilyen éjszakai időre esik. Ha pedig az akkor végzett egy vagy másfél órás munka nem minősül éjszakai munkának, akkor a díjazását é s minden egyéb következményét tekintve a munkavállalót meglehetősen nagy hátrány éri. Most még nem beszélek a berendelés különös körülményeiről, ami miatt erre az időszakra esetleg munkába állíthatják. Szeretnék néhány megjegyzést tenni a 77. ajánlási pont alatt megjelenő javaslatra vonatkozóan, amely eredeti módon úgy hangzik, hogy éjszakai műszak a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. A mi módosító javaslatunk lényegileg olyan folytatással jelenik meg, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál rövidebb nem lehet, és ebbe a 24 és az 5 óra közötti időtartamot kell beleszámítani. Úgy gondolom, ez meglehetősen egyértelműen fogalmazó módosító javaslat, amit képviselőtársaim és az előterjesztő figyelmébe ajánlok. A 91. pontban szere pel egy olyan javaslat, amelyben azt próbáljuk elfogadtatni... Hogy is szól az eredeti törvény: a kollektív szerződés az (1) bekezdés d), f), h), j), k) pontjában foglaltaktól eltérhet azzal, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál rövidebb n em lehet, és ebbe az előbbi időtartam beleszámít. Úgy gondolom, a kollektívszerződéskötési szabadság nem mehet el odáig, hogy az éjszakát nem éjszakának minősíti. Azt gondolom, erre még ötletet se szabadna adni senkinek, hogy úgy gondolja, az éjszaka nem éjszakának, hanem nappalnak minősül, mert egyébként ehhez, bármilyen megállapodás tárgya is lehetne ez a dolog, senki nem alkalmazkodik esetleg a szerződéskötő felek esetében. Az éjszakai munkának ugyanis nemcsak az a problémája, hogy az általános emberi m unkavégzés rendjétől eltérő módú munkavégzés, hanem az is, hogy például a munkához való hozzáférés lehetősége hihetetlen módon megnehezedik a munkavállaló számára, hogy csak a közlekedésről és az egyéb körülményekről ne folytassak hosszas értekezést. A 97. pontban... - és elnézést kérek Bernáth Ildikó képviselő asszonytól, hogy mielőtt ő a saját indítványát indokolta volna, én előtte teszek néhány megjegyzést, azt javasolja törölni az egészségre ártalmas munkakörök esetében, hogy tudniillik a napi 6 órát ne haladhassa meg az itt történt munkavégzés tartama, hanem mindenféle általános előírások érvényesülhessenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, abban az időszakban a munkavállalói érdekképviseletek, gondolom, egyébként a munkaadói érdekképviseletek is, kaptak egy elég furcsa hangú levelet a Gazdasági Minisztériumtól, amelyben kurtánfurcsán közlik, hogy az érdekképviseletek fogalmazzák meg az álláspontjukat a tekintetben, hogy mivel az 1/1990. számú ipari miniszteri rendel etet hatályon kívül helyezik, amelyben az egészségre ártalmas munkakörök részletes leírása található, felsorolva mindazokat a munkaköröket, amelyeknél ez a 6 órás időtartam nem haladható meg; a nevezett miniszteri rendelet visszavonása nem úgy történne a g azdasági miniszter megkeresése alapján, hogy nézzük meg, az előbb említettekhez képest melyek azok a munkakörök, amelyeknél megszűnt az egészségi ártalom a modern technológiák belépése révén, hanem csak arról kérik az érdekképviseletek álláspontját, mi a v éleményük arról az 1100. pontot, amelyben fel vannak sorolva valamennyi ipari és kereskedelmi területen vagy egyéb területen az egészségügyi ártalom forrásai, ezt egy tollvonással áthúzzák, anélkül hogy bármifajta hatásvizsgálat, bármifajta előzetes érték elés lett volna arról, hogy az adott munkakörökben megszűnte az egészségi ártalom. Tisztelt Képviselő Asszony! Lehet, hogy ez mellékvágány, mert ez valóban csak egy miniszteri rendelet visszavonása, amit annak idején valamennyi érdekképviselettel együtt f ogadtak el, hosszas
