Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
890 A másik dologban sincs vitánk, én csak a nnyit javasoltam, és itt az ajánlásban is ez szerepel, hogy ha egyszer van egy ilyen bírói gyakorlat, amely megállapítja, hogy ha valakivel többször kötnek határozott idejű szerződést, majd az utolsó átvált az ismert körülmények miatt határozatlan idejűvé, akkor írjuk le, ahogy a bírói gyakorlat mondja, hogy az elejétől kezdve folyamatos munkaviszonynak számít. Csak ezt kértem, nem többet, de nem tudom, ezt miért nem lehet beleírni, ha egyszer ez a gyakorlat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Szeretnék nagyon gyorsan két pontosítást tenni Farkas Imre képviselőtársamnak. Én azt mondtam, hogy nem olvasta el figyelmesen valószínűleg, nem azt, hogy nem olvasta el, mert mivel beszélt róla, gondolom, hogy elolvasta, tehát én azt mondtam, hogy nem kellő figyelemmel olvasta el. Változatlanul mondom, hogy a munka törvénykönyve módosításában benne van, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, meg kell jelölni a munkába lépés kezdő napját, és ha ez nincs, akkor a munkaszerződést követő első nap a munkába lépés napja. Tehát az a skrupulus, amelyet ön felvetett, hogy ha a munkaügyi ellenőrzés jön, a munkaszerződésnek akkor, nyilván, ha valaki dolgozik, má r megkötöttnek kell lennie. Sáling képviselőtársamnak a megjegyzésére pedig a következőt szeretném elmondani. Én úgy gondolom, hogy Magyarországon a bírói joggyakorlat ma már precedens értékű, egy legfelsőbb bírósági kollégiumi állásfoglalás pedig az egész magyar jogrendszerre befolyásoló tényező, és követendő joggyakorlat. Ebből következik, hogy feleslegesnek tartom a szabályozást olyankor, amikor az a munkaadói és a munkavállalói részről egyébként ellenállásba ütközik, feleslegesen gerjesztette volna a ha ngulatot, amikor erre egy jogmutató, jogirányt adó, legfelsőbb bírósági állásfoglalás van, amely, úgy gondolom, ezt a problémát teljes mértékében megoldja. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZ P) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy amit Farkas Imre képviselőtársam a 18. indítványával javasolt, az látszólag és kizárólag a munkavállaló érdekét szolgálja. Sümeghy Csaba képviselőtársam azonban arra nem készült fel a válaszával, és igazábó l nem is mérlegelte, bár hozzá kell tennem, hogy mint minden példa, ez is lehet, hogy extrémnek tűnik, ugyanis valóban leírható úgy a munkavállaló foglalkoztatásának a megkezdése, hogy megállapodnak szóban, és majd valamikor később írásban megkötik ezt a s zerződést. Csak van egy apróság: akkor, amikor a munkavállalót munkába állítják az adott helyen, és nincs írásos megállapodása, én most nem azt a tételt veszem elő, hogy a munkaügyi ellenőrzés jön, hanem azt az esetet, amely számtalan esetben bekövetkezett , hogy a munkavállalót akkor éri baleset a munkahelyén, munkavégzés közben, amikor még nincs írásban megkötött szerződés. Kérem tisztelettel, ez után a bekövetkezett baleset után már nem tudja azt mondani a munkaadó, hogy kérem tisztelettel, most vettem vo lna fel, egy perccel ezelőtt, egyébként majd megkötném holnapután vele a munkaszerződést, és abban akármilyen dátumot kötök ki, mert a baleset tényével bebizonyítható az, hogy ő ott munkát végzett. Nyilván nem lehet engedély nélkül munkát végezni egy olyan munkahelyen, ahova nem engedték be őt, tehát beengedték, foglalkoztatják, bekövetkezik a baleset, és nem az a kérdés... - mert a vétkességre való tekintet nélkül felel ugyan a munkaadó a telephelyén bekövetkezett balesetért, csak az a kérdés, hogy mi lesz ennek a kártérítési ügynek a vége. És ha a munkaadó sincs lefedezve azáltal, hogy megállapodtak a bértételben és az
