Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS FERENC (Fidesz):
859 egyéni vállalkozóktól kell megvédeni a munkavállalókat, hanem olyan javaslatokat kell tenni a munkatörvénykönyvben, amelyik minden pontját illetően védi a munkavállalót, nem pedig egy ilyen kitételt kell tenni, miközben most látszik, hogy diszkriminálni akarják az egyéni vállalkozó kat. Tessék nekem megmondani, mennyivel nyújt nagyobb biztosítékot a munkavállaló védelme érdekében az egyéni vállalkozóval szemben egy kéthárom fős kft.? A másik: ön azt mondta - nem is tudom, mire utalt , hogy ezeknél a gazdasági társaságoknál valami m ögöttes vagyon vagy egyéb áll rendelkezésre. Ha nem tévedek, mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság azért az, mert csak a bevitt vagyonával felel. Én nem tudom, hogy ezek után önök a vagyoni biztosíték esetében milyen összegekre gondolnak természetese n. Ha ez egy jelképes összeg, akkor teljesen nevetséges, amit itt a kormány tenni akar. De az én véleményem szerint, ha ez a vagyoni biztosíték egy jelentős összeg, akkor ez lényegesen nagyobb garanciát adhat, mint egy olyan kft., amelyiknek van vagyona, d e a vagyonát, mondjuk, már jelentős részben felélte. Ezért gondolom én, hogy biztosítani kellene a lehetőséget az egyéni vállalkozóknak, de természetesen a szankciót a belföldi székhelyű vállalkozók, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók esetében kemény en meg kellene szabni - de ilyen diszkriminációt nem kellene alkalmazni. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak, MSZP. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Vegyük az alappéldát: egyéni vállalk ozó alkalmazhate munkavállalót? A válasz természetesen az, hogy igen. Ha egy kis vidéki településen egy munkavállaló kiesik azért, mert beteg lesz, hogy az a falusi vállalkozó, vagy bocsánatot kérek, kistelepülési vállalkozó ne kérhesse meg a kollégáját, ugyanazon a településen, hogy adja már kölcsön az ő hasonló képzettségű munkavállalóját, és ők erről írnak egy megállapodást, és mi ezt kizárjuk, és ehelyett azt indítványozzuk neki, hogy menjen be a városba, keressen egy gazdasági társaságot, valahonnan a világ végéről kérjen kölcsön ahhoz egy munkavállalót, hogy elvégezze azt a munkát, amire ő egyébként vállalkozóként már vállalkozott, a folyamatot lelassítja, a folyamatot értelmezhetetlenné, fölösleges többletköltséget okozóvá teszi, miközben arról van s zó, hogy lehet, hogy egy félnapos fuvart vagy valami hasonló munkát kéne elvégeztetni, csak úgy, hogy az egyik, a településen lévő vállalkozó a másikat megkéri, hogy adja kölcsön az egyébként aznap vagy abban az időszakban éppen nem elfoglalt munkavállalój át. Kérem tisztelettel, ne diszkrimináljuk se a vállalkozót, se a vállalkozónál foglalkoztatott munkavállalót annak révén, mert a munkavállalót diszkrimináljuk igazából, ő ugyanis nem kölcsönadható. Eleve rosszabb helyzetbe kerül azáltal, hogy egyébként az eredeti munkaszerződését egy egyéni vállalkozóval kötötte meg. Tessék végiggondolni: ez nem budapesti probléma, ez nem egy nagyváros problémája, hanem az ország háromezer kistelepülésének döntő többségében előforduló probléma. (21.00) A javaslat elutasítá sa, hogy az egyéni vállalkozó ne adhassa kölcsön az általa foglalkoztatott munkavállalókat, tulajdonképpen háromezer kistelepülés problémáját jelenítheti meg. Tessék végiggondolni a szolgáltatást, például az élelmiszerkiskereskedelmet vagy egyéb kereskede lmi szolgáltatásokat! Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Kovács Ferenc képviselő úrnak, Fidesz. KOVÁCS FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a kölcsönzés fogalmáról beszélü nk, de higgyék el, ez a fogalom nem mint fogalom, hanem mint gyakorlati tény ma is él a magyar
