Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
857 A javaslat, amely ebben a csomagban szerepel, a munkaerőkölcsönzésről, és nem a hatályos jogunkban már részletesen szabályozott munkaközvetítésről szól. A javaslat egy ébként kifejezetten tilalmi rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja: semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszonylétesítési tilalm at vagy korlátozást ír elő, vagy amely alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást, közvetítési díjat kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni. Azt gondolom, ha kialakult már egy rendszer a jogalkotóktól függetlenül is, a kkor az a legpraktikusabb megoldás, ha megpróbálja a törvényhozás ezt a formát valamilyen jogi keretek közé szorítani, és ezzel is védi a munkavállalót. Azt gondolom, hogy a munka törvénykönyvének és tisztelt képviselőtársaimnak velem együtt az a legfontos abb célja, hogy védjük azokat a munkavállalókat, akik bekerülhetnek ebbe a rendszerbe. Megfogalmazódtak képviselőtársaim hozzászólásában olyan vélemények is, amelyek kifogásolták a szabályozást, hogy a tervezet csak a gazdasági társaságoknak adja meg a leh etőséget a kölcsönzéssel kapcsolatosan, és ezek szerint egyéni vállalkozó, szövetkezet, alapítvány nem folytathat ilyen tevékenységet. Az is megfogalmazódott, hogy súlyosan diszkriminatív lehet ez a javaslat. Azt gondolom, ha átnézzük a törvényt és a munka erőkölcsönzéssel kapcsolatos szakaszt, akkor éppen a munkavállalói érdekek védelme céljából kell ezt korlátozni. Tehát miért nincs kiterjesztve az egyéni vállalkozók számára is? - ahogy elhangzott képviselőtársamtól. Azért, mert ez kifejezetten a munkavál lalói érdekek védelmét célozza, és abból a célból kell korlátozni ezeket a lehetőséget. (20.50) A munkaerőkölcsönzést folytató munkáltatók körét, amennyire lehet, átlátható, belátható keretek közé kell szorítani. A kölcsönbeadó a munkavállalót ért esetleg es károk tekintetében a kölcsönbevevővel egyetemlegesen felel. Ezért megfelelő tőkével vagy a tagok mögöttes felelősségével kell rendelkeznie ahhoz, hogy esetleges helytállási kötelezettségét teljesíteni tudja. A szabályozás nem diszkriminatív, hiszen az e ltérő szabályok alkalmazásának a munkavállalói érdekeket védő, alapos jogpolitikai oka van. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerőkölcsönzés tulajdonképpen a magyar gazdaságban már korábban is szerepelt, és ez a gyakorlat működik. Ezzel mi, a parlament, a jog, a törvényhozás tulajdonképpen jogi keretek közé tennénk, és egy biztonságot adnánk azoknak, akik ebben a munkaerőkölcsönzésben részt vettek, vállalták, egyáltalán ebben az ágazatban szerepeltek, akár saját választásukból, akár más választásából. Én a zt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a korlátozással pontosan a munkavállalói érdekek védelmét célozhatjuk meg. Köszönöm tisztelt figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Nagyon sok kétpercesre jelentkező van. Megadom a szót két percre G öndör István képviselő úrnak. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Lévai Képviselő Úr! Én megkérem, szakítson azzal a papírral, ami a kezében van; és elnézést kérek, elnök úr, mert két percben, de visszamegyünk az általános vita szintjére. Képviselő úr, képtelenség, amit mond! Itt nem olyan emberekről van szó, akik most kerülnek be a munkaerőpiacra! Akik már bent vannak, akiket valahol foglalkoztatnak, őket adják kölcsön egy másik cégnek - erről van szó! Őket kell megvédeni, őket akarjuk megvédeni, erről szól a 193. §, és azt gondolom, ezek az indítványok, amelyekről itt beszéltünk, erről szólnak.
