Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
852 Tisztelt Ház! A munkaerőkölcsönzésre vonatkozó nyugateurópai szabályozások á ltalános tendenciái a következők. a) A munkaerőkölcsönző cégek működéséhez az ellenőrzés és a nyomon követés érdekében szükséges állami jóváhagyás. A javaslat ennek megfelelően leírja az ilyen cégnek az illetékes munkaügyi központ által lefolytatandó nyil vántartásbavételi eljárását. b) A hárompólusú jogviszonyrendszer szabályozása elsősorban a kölcsönadó és a munkát végző személy közötti munkaviszony atipikus jellegéből adódó tartalmi jegyeinek a részletes szabályozása, amelyre a javaslat is kellő súlyt f ektet. c) A megfelelő tartalmi követelményeknek eleget tevő munkaszerződés írásba foglalásának szükségessége, melyet a javaslat a tipikus munkajogviszonyt alapul véve, de azt a munkavállaló érdekében bizonyos garanciákkal kiegészítve vesz át. d) Az úgyneve zett ekvivalenciaelv, amely szerint egyenlő munkáért egyenlő díjazás illeti meg a munkavállalókat. A javaslat 3. §a, a munkatörvény 5. §a és 15. §a, a munkatörvény 142/A. §a a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és ennek a munka díjazására való kihat ását nem zárja ki, ezért a jogalkalmazás során háttérjogszabályhelyekként funkcionálhatnak. e) A munkaerőkölcsönző cégnek tőkeerősnek kell lennie a helytállási kötelezettség teljesítése miatt. Ezért a javaslat szerint csak gazdasági társaságok folytathatj ák e tevékenységet, egyéni vállalkozók nem, továbbá vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni a munkavállalói igények kielégítésére. Tisztelt Ház! A munkaerőkölcsönzésnek a javaslatban foglalt koncepciója tehát illeszkedik a már működő nyugateurópai sza bályozásokba. Amellett, hogy a munkaerőkölcsönzéssel a munkáltatók időszakosan jelentkező munkaerőigényüket ki tudják elégíteni, a munkaerőpiacon marginális helyzetű munkavállalók számára foglalkoztatási lehetőséget jelent. Önmagában a szabályozás ténye n övelheti az alacsony képesítésű vagy képzetlen munkanélküli emberek foglalkoztatásának az esélyeit. Ugyanakkor a munkavállalók másik kiemelt köre, a pályakezdő fiatalok számára széles körű szakmai tapasztalatszerzés lehetőségét teremti meg azzal, hogy visz onylag rövid idő alatt több munkáltatóval kerülnek kapcsolatba. Tisztelt Ház! A szabályozás önmagában fokozza a jogbiztonságot azáltal, hogy a felek jogait és kötelezettségeit, a munkavégzés feltételeit megfelelő garanciák nyújtásával részletesen szabályoz za. Tisztelt Ház! A T/3468. számú törvényjavaslatot az 1. §ában szereplő munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatosan megfelelőnek tartom, és azt gondolom, hogy a részletes vitát folytassa le a Ház, elfogadásaként megfogalmazható és elfogadható a törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Bársony András képviselő úrnak, MSZP. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én maradnék inkább csak a beterjesztett mód osító javaslatoknál. Mint szocialista képviselő és mint szakszervezeti vezető is azonban azt kell hogy mondjam, akik itt ülünk, ebben a Házban - és ennyi betűzést megenged nekem az elnök úr, gondolom , visszautasítom azt, amit Lasztovicza képviselő úr mon dott a korábbiakban a vita során. (20.30) Nem vettünk részt semmifajta kuratóriumban, mint azt ő a javaslatában jelezte a Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kapcsolatban. Ha a Házban (Mádi László: Nem ide tartozik!) meg lehet engedni valótlanságok állítását, és erre nem lehet reagálni, akkor, tetszik, nem tetszik, ezt most kénytelen voltam elmondani. (Dr. Kosztolányi Dénes: Nem tetszik!) Ami pedig a 161. módosító javaslatunkat illeti, az azt mondja, tisztelt elnök úr, hogy a munkaszerződésben a munkavállaló szem élyi alapbérét úgy kell megállapítani, hogy a
