Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Molnár László (független) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Figyeljünk a Dunára is, miniszter úr! Mit hoz a Duna vize Szlovákiából?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MANNINGER JENŐ, közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független):
793 jelentkező, észlelt szennyeződésének elhárítására, illetőleg, ha már a baj megtörtént, a környezetet kár osító hatások csökkentésére? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a független képviselők soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Manninger Jenő államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. MANNINGER JENŐ , közlekedési és ví zügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt év elején a Tiszán és Szamoson lezajlott ciánszennyezéskor is bebizonyosodott, hogy a vízkészletek védelme érdekében szoros és korrekt nemzetközi eg yüttműködés szükséges. Ugyanakkor a Duna vízminőségére vonatkozó tájékoztatás megfelelően megoldottnak tekinthető. Az ilyen információk továbbítása a bécsi főközpontba és az érintett országokba egy nemzetközi riasztórendszeren keresztül történik. Ezzel pár huzamosan, a határvízi egyezmény alapján működő vízminőségi albizottság egyidejű tájékoztatása mellett Szlovákia és Magyarország területi szervei egymást is értesítik a folyóba jutó esetleges szennyezésről azért, hogy a szükséges intézkedések a leggyorsabb an megtehetők legyenek. Az eddigi tapasztalatok alapján e tekintetben a szlovák fél részéről időbeni és folyamatos információátadás valósult meg. A Duna vizének minőségi változásait az országhatáron belül figyelőrendszer segítségével környezetvédelmi felüg yelőségek ellenőrzik. A szükséges beavatkozásokról tárcánk a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt dönt, a felszíni vízkészlet megelőző védelmét, illetve egy esetleges kárelhárítást pedig a minisztériumok alá tartozó műszaki szervezetek hajtják végre. Am i pedig a főváros ivóvízellátását illeti, itt a szolgáltató a Fővárosi Vízművek Rt., amely nem az állam, hanem a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában van. Az ivóvízellátás biztosítására vonatkozó terv elkészítése önkormányzati feladat, amely két rés zből tevődik össze: az egyik a különböző szennyeződések elleni megelőző védelem vagy ezek miatti utólagos mentesítés, amelyeknek szakmai követelményeit rendelet írja elő; a másik pedig a szükségvízellátás, amit a polgári védelem tervezése keretében kell ki dolgozni. Budapest ivóvízellátásáról elmondható, hogy a szolgáltatók ma már nem vesznek igénybe felszíni vizet, hanem a Szentendrei- és a Csepelsziget kavicságyaiból kitermelhető úgynevezett parti szűrésű vizeket használnak. A fővárost kiszolgáló vízmű - mint a többi szolgáltató is - rendelkezik a hozzájuk érkező vizek minőségét figyelő rendszerrel, és mindazon technológiai vízkezelésre képes, amire a ciánveszély idején sikeresen helytállt szolnoki vízmű. (15.10) Ezen túlmenően az üzemeltetőnek, illetve ka tasztrófahelyzetben a védekezést irányító szervezetnek a főváros vízellátása biztonságos fenntartása érdekében számos megoldásra van lehetősége. Így például a főváros feletti és alatti szigeti vízbázisok váltott leállítása vagy csökkentett működtetése, az ipar részére történő ivóvízszolgáltatás szüneteltetése, önkormányzati elrendelés útján a családiházas övezetekre korlátozódóan szakaszos vízszolgáltatás vagy tartálykocsis vízszállítás. Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a Duna vízminőségét érintő ügye kben a szomszéd országokkal az együttműködés folyamatos. A főváros ellátásáért felelős szervek és szervezetek pedig megfelelően felkészültek lehetnek arra, hogy a lakosság egészséges ivóvízellátásáról kritikus helyzetekben is gondoskodjanak. Kérem tehát ké pviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) :
