Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Része-e a nemzeti kulturális örökségünknek a Kortárs című irodalmi és kulturális folyóirat?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
790 viszonyai viszont keletiek, a magyar mecenatúra pedig elégtelen ahhoz, hogy ezek a műhelyek állami, kormányzati segítség nélkül életben maradjanak. Kiváltképpen nehéz helyzetben vannak az értékőrző, nemzeti szellemű irodalmi folyóiratok, mint például a közel fél évszázados Kortárs, vagy a Hitel, mely utóbbi története a rendszervá ltás folyamatával kapcsolódik össze. Most éppen a Kortárs van fenyegetett állapotban, közel a megszűnéshez, anyagiak hiányában, holott az egész éves biztonságos megjelenésének a feltétele mai árakon mindössze 25 millió forint lenne. Gondoljuk meg, hányszor 25 millió folyik el évente a különböző területeken és posztokon felelőtlenül gazdálkodók kezén! És gondoljuk meg, nem a mi szégyenünk lenne, ha a magyar szellemi élet műhelyei, központjai a gazdaság örvendetes növekedése közben csöndesen elhalnának. A kul turális kormányzat a nemzeti örökség védelme jegyében gondoskodik néhány intézmény, többek között a Nemzeti Színház, a Filharmonikusok, illetve a folyóiratok közül a Nagyvilág szükséges támogatásáról - nagyon helyesen. Kérdezem: az a néhány, hasonlóan font os irodalmi folyóirat, amely a nemzeti szellem értékeit ápolja, míg az irodalomnak otthont és szerény létfeltételeket nyújt, vajon nem érdemelnée meg ugyanezt a támogatást? Kérdezem az államtitkár urat, szándékában álle a kulturális kormányzatnak menteni még a menthetőt, a több száz éves magyar irodalmi hagyomány folytonosságából. Ha igen, vane erre intézkedési terve, s várhatunke érdemi segítséget, még mielőtt késő lenne? Tisztelettel és erős bizakodással várom az államtitkár úr megnyugtató válaszát. K öszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Várhegyi Attila államtitkár úr válaszol. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A magyar kulturális élet vitathatatlanul nagy értéke az a majd három évszázados folyóirathagyomány, amely mind a mai napig meghatározó eleme maradt a magyar szellemi életnek. Nálunk nem az egyetemek, nem a rádió, nem a civil klubok töltik be az azonos érdeklődésű, filozófiájú alkotótáborok fórumának a szerepét, hanem a patinás folyóiratok, még akkor is, ha időközben, a politikai változásokkal párhuzamban, a hangsúlyok módosultak. A polgári kormány megalakulásakor "Az új évezred küszöbén" c ímmel megjelent a kormányprogramban a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, amely a legfontosabb feladatok között szerepelt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán el is érkezünk ennek a kulturális élet szempontjából kétségkívül meghatározó törvénynek a módosít ásához. Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, hogy a kormány rendkívüli figyelmet szentel folyóiratok, tánc, színház és egyéb képzőművészeti ágak, illetve más kulturális területek támogatására. Éppen ezért már a jelenlegi támogatási rendszerben is megfigyelhet ő a folyóiratok, illetve a folyóiratkiadási szakkollégium évről évre növekedő pénzügyi forrásainak a bővülése. Engedjék meg, hogy ezt néhány konkrét példával is alátámasszam! Az idei év során a folyóiratkiadási szakkollégium az előző évihez képest 50 mil lió forinttal, tehát több mint 26 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodhat, amit éppen a gazdasági növekedés tett lehetővé. Ebben a megemelt összegű költségvetésben kiemelt szerepet kap a gyermekirodalom és a határon túli folyóiratok megsegítése. Új elem továbbá az is, miszerint törvénymódosítással elérhető lesz, hogy a működési költségek nagyobb hányada legyen elszámolható, ezzel is előmozdítható a kedvezőbb pénzügyi helyzet. Előremutató és biztató a támogatási rendszerben, ha egyegy adott földrajzi rég ió magáénak vallhatja a lapokat, s ezt bőkezű támogatással is érvényre juttatja. Állandó téma, vajon sok vagy kevés az irodalmi lap. (15.00)
