Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez - "Elmondhatjuk-e, hogy jogállamban élünk, ha egy falu jegyzője helyben nagyobb hatalom lehet, mint több jogerős, legfelsőbb szintű államigazgatási döntés?" címmel - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
788 DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan témát vagyok kénytelen ismét az Országgyűlés és a nagy nyilvánosság elé tárni, amely egy embercsoport sok éve tartó kálváriájának újabb fordulatát jelenti. Korábban volt itt már szó az Eger környéki szőlősgazdák egy részének 1993 óta húzódó ügyéről, amely a helyi földkiadó bizottságtól, a különböző megyék földművelésügyi hiva talain, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon és különböző bíróságokon át egészen a Legfelsőbb Bíróságig húzódott. Az idő hiánya miatt részletekbe most nem bocsátkozhatom, a lényeg az, hogy sokéves idegőrlő eljárás végre jogszerűen látszott befejeződni, amikor is jogerős államigazgatási határozatok révén a szőlőterületek tulajdonosai kijelölésre kerültek, leszögezve a tulajdonukba került ingatlanokkal kapcsolatban azt, hogy - idézem - "ezen tulajdonjogon alapuló birtoklás következménye az is, hogy a tulajdonostársakat másokkal szemben is megilleti a birtokvédelem, aminek terjedelme az ingatlannyilvántartási térkép határvonalához igazodik." A területet korábban használóra vonatkozóan pedig az FVM földügyi és térképészeti osztálya kimondta, hog y földhasználati joga a 2000. évi gazdasági év végével megszűnik, így 2001ben már nincs jogszabályi lehetőség arra nézve, hogy a korábbi földhasználati jog az érintett területeken fennálljon. Mindezek ellenére a területileg illetékes novaji jegyző továbbr a is birtokvédelmet biztosít a korábbi - mint kiderült, jogalap nélküli - használóknak. Amikor a jogerős határozatok és a földhivatali bejegyzések után a tulajdonosok szerették volna az idén birtokba venni az érintett területeket, a jegyző birtokvédelmére hivatkozva őrzővédők zavarták el őket onnan, sőt odáig fajult a helyzet, hogy most már nemcsak ezekre, de még a korábban általuk használt területekre sem engedik be ezeket az embereket. A novaji jegyző jogellenes birtokvédelme miatt a tulajdonukat birtokb a venni kívánó jogosultakat a kihívott rendőrség nem segítette birtokba kerülni. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan fordulhat elő, hogy egy jegyző, aki elvben az államigazgatási döntések végrehajtója és helyben a törvényesség őre kellene hogy legyen, a jogerő s döntések végrehajtásának akadályozója lehessen? (14.50) És ha mindezt megteheti, akkor valóban jogállamban vagy még mindig a kiskirályok országában élünke? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyeim és Uraim! Remélem, a képviselő úr is egyetért velem abban, ha az ut olsó kérdésére úgy válaszolok, ön se vitatja, hogy, hála istennek, jogállamban élünk és nem kiskirályságban. Köszönöm önnek, hogy ezt a régóta húzódó problémát a tisztelt Ház falai között, az interpellációjában feltett kérdése során is megemlítette. Az ön által említett Eger környéki szőlősgazdák problémája nem ismeretlen a Belügyminisztérium előtt, bár az interpellációjában említett jegyző szerepe igen csekély az ügy megoldásában, mivel a jogszerű lehetőségei is igen korlátozottak. A földkijelölési és kia dási ügyben első fokon a földművelésügyi hivatal hoz határozatot. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a határozat végrehajtását ennek a szervnek kell elrendelnie. A birtokvédelmi eljárás nem alkalmas eszköz arra, hogy eg y másik szerv által hozott határozatot végrehajtson. A birtokvédelem során a jegyző szerepe nem az igazságszolgáltatás, csupán a birtokban lévőt részesítheti védelemben. Mindaddig köteles birtokvédelemben részesíteni a birtokban lévőket, amíg a birtoklás t énylegesen fennáll. A jegyző nem vizsgálhatja a birtokláshoz való jogosultságot, erre - a birtokvédelmet biztosító határozat ellen előterjesztett kereset alapján - a
