Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
747 kötelezettségre vonatkozó passzusát egy alkotmánybírósági döntés eltörölte, s ez nem léphetett hatályba. Most az ezredforduló után azonban azon a véleményen vagyunk, hogy ezeknek a vagyongyarapodást vizsgáló elemeknek a precizitását, pontosítását kelle ne fokozni, hiszen közismert az az álláspont, hogy a jövedelemvagyon korrelációjára alapozó vagyonnyilatkozat nem alkalmas az illegális jövedelmek feltárására. A köztisztviselői törvényben megfogalmazott szabályozási elemek azonban egyértelműen olyanok, a melyek a jövedelemvagyon korrelációját próbálják mérni. Így mindenképpen célszerű volna a kormányzat ezen koncepcióját továbbgondolni, továbbtökéletesíteni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Ékes József úr, az MDF képviselője. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy érzem, nagyon sokan megfeledkezünk arról a tényről, amit a múlt év folyamán, az összeférhetetlenségi törvény alkalmával is számos képviselőtársunk megfogalma zott. Tehát amikor a vagyonnyilatkozatról beszélünk, akkor talán vissza kellene idézni egy kissé az összeférhetetlenségi törvényből kimaradó részeket. A vagyonnyilatkozat kapcsán kik tehetnek adott esetben korrupciós lépéseket egy önkormányzatnál? Egy okmá nyiroda dolgozói biztos, hogy nem; egy gyámhatósági feladatokat ellátó személy biztos, hogy nem; az adott esetben szociális területen dolgozó személy biztos, hogy nem. Tehát a kettőt valahol együtt kellene kezelni. Úgy érzem legalábbis, hogy kormányzati sz inten mindenképpen gondolkodni kell azon, hogy az összeférhetetlenségi törvénnyel kapcsolatosan például a bizottsági elnökök milyen funkcióval rendelkeznek, milyen döntéseket hozhatnak, milyen mértékben lehet őket megkeresni, hasonlóképpen, mint, mondjuk, egy építészhatósági feladatokat ellátó személy esetében. Tehát úgy érzem, valami útonmódon ezeket a kérdéseket is helyre kellene tenni. A másik, ami nagyon fontos tény, hogy Magyarországon igenis a családi adóbevallást kellene erőltetni, hiszen akkor az a dóhatóságnál is teljesen tényként lehet kezelni egyegy család gyarapodását, és akkor nincs szükség arra, hogy négyévente vagy adott esetben köztisztviselői váltásnál mindenkinek vagyonnyilatkozatot kelljen tennie. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Toller László úr, az MSZP képviselője. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két megjegyzés az előzőekhez. A vagyonnyilatkozattétel nagyon fontos szabály le het a köztisztviselők tekintetében is, azonban ez három nagy problémát vet fel. Az egyik mindenképpen az, ha az a köztisztviselő mondjuk egy háromszáznégyszáz fős településen él, s összesen ketten vagy hárman vannak a jegyzői irodán - Baranyában nagyon so k ilyen található , ez esetben egy embernek teljesen nyilvános a vagyona, és a vagyonnyilatkozatot számon kéri rajta az a köztisztviselő, aki ott él. Az összes többi a környezetében azt csinál, amit akar. A tetejében ezt a köztisztviselőt naponta fogják s zórakoztatni az állampolgárok, és mindig megkérdezik tőle, hogy mid van. Ő soha nem kérdezhet vissza a dolog természetéből eredően. A második probléma a vagyonnyilatkozattal az, hogy eltereli az egész köztisztviselői munkáról a figyelmet. Egy munkaközösség ben egymás vagyonnyilatkozatát is számon fogják kérni legalább verbálisan, s olyan helyzet alakul ki, mondjuk, egy háromszáz fős nagyvárosi önkormányzatban, hogy egymásra jobban figyelnek a köztisztviselők, mint az ügyfélre.
