Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek felmentéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár:
726 (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) A sors 1998ra úgy hozta, hogy az addig középszinten aktív játékos szövetségi kapitányi feladatokat kapott. A csapatösszeállítás nem volt könnyű feladat, hiszen olyanokat kellett beválogatnia, akikkel együtt korábban nem futott volna ki a pályára, és akkor horvátors zági közös alapozás nélkül kellett belevágni a nagy játékba. Volt olyan játékosa, akit meglehetősen jól ismert. Tudhatta róla, hogy az egész pályás letámadásnál képes a saját kapuja felé elindulni, de nélküle nem jött volna létre a csapat. Ez az ember aztá n a mérkőzések kiértékelésén rendre kimagasló teljesítményűnek tartotta magát. Ez az ember inkább utazott, nyaralt, mintsem edzett. Ma sokan gondolják azt, hogy a belépőjegyek árának egy részével sem számolt el megfelelően. A kapitány sokak tiltakozása ell enére is kitartott e játékos mellett. A kapitány magabiztos volt, úgy tett, mintha nem a csapatának egyik játékosáról lenne szó. A kapitány 1999ben akként vélekedett, igazság van abban, hogy sokat kell a játékosának külföldre utazni, de ott igen sokat tes z a magyar fociért, és még a helyettesítéséről is gondoskodik. Egy évvel később pedig úgy vélekedett, hogy játékosa folyamatosan, mérkőzésről mérkőzésre próbál tenni a csapat érdekében, és elgondolását már 90 százalékban megvalósította. Nem árnyékolta be f elhő a kapcsolatukat. Jó vele dekázgatni, vélhette a kapitány. (Derültség az MSZP soraiban.) Miközben a közönség állva fütyült, hogy cseréljen már végre, a kapitány ismét fittyet hányt a közönség akaratára. Igaz, egyre kínosabb volt a kispadról szemlélnie a játékosa vergődését, ezért egyre többször tartotta magát távol a mérkőzésektől. A játékosa is vérszemet kapott, már csak a mérkőzésekre jött haza külföldről, aztán utazott vissza. A kapitány még mindig nem cserélt. Végül a játékos a közönség akaratának m egfelelően lekullogott a pályáról. Ott maradt a pályán a szövetségi kapitány felelőssége, aki e cseredöntését oly sokáig halogatta. Ott maradt a szövetségi kapitány felelőssége, akinek ezt a játékosát is a közönség örökre kizárta a csapatból. A rossz vagy halogató döntéseket látva az egyre elégedetlenebb közönség joggal várja, hogy a megyei első osztályból feltörekvő csapata helyett a hátralévő időben a szövetségi kapitány arra koncentráljon, hogy a kormánycsapat időben és körültekintően hozza meg döntéseit , hogy ne kelljen ezreknek újabb füttykoncertben kitörni elveszett javaik és kilátástalan életük miatt. (9.20) A szövetségi kapitány számára nem lehet mérce a megyei bajnokság színvonala. Az sem elég, hogy folyamatosan azt próbálja elhitetni a közönséggel, hogy csapata nemzetközi mércével mérve is jól teljesít. Az sem elég, ha a múlt csapatairól kezd értekezni. Arra van szükség, tisztelt Ház, hogy most már végre úgy alakítsa át csapatát, hogy az eredményesen tudja felvenni a küzdelmet a nemzetközi mezőny cs apatainak a társaságában is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében dr. Szakács Imre ifjúsági és sportminisztériumi politikai államtit kár úr (Derültség és taps az MSZP padsoraiból.) kíván reagálni. Öné a szó, államtitkár úr. (Csige József: Hajrá!) DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kedves tévénézőknek és rádióhallg atóknak mondom, hogy a kormányzati munkamegosztás alapján a sport jellegű kérdésekre természetesen az Ifjúsági és Sportminisztérium ad választ. Keller László képviselőtársam megkímélt attól, hogy a napirend előtti felszólalási lapot végig felolvassam, hisz en felszólalási szándékát azon a nyomtatványon jelezte, amelyet még az előző parlamenti ciklusban az akkori elnök, Gál Zoltán rendszeresített, és valóban ebben minden tekintetben a sportról, abban is a magyar labdarúgóválogatottról volt szó. Azt gondolom, hogy ha már a sport kerül szóba ilyen tekintetben is, ez csak az Ifjúsági és Sportminisztérium kitűnő munkáját dicséri, hiszen látszik, hogy az, ahogyan a mi a magyar társadalmat megszólítottuk, nevezetesen, hogy szeretnénk egy sport szellemű Magyarország ot, a Szocialista Párt képviselőinek soraiban is
